Nappal egy kerti tó többnyire békés látvány: vízinövények, néhány madár, a felszínen cikázó rovarok.

Sötétedés után azonban egészen más forgalom indul meg körülötte – derítették ki a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet kutatócsoportjának, a MyPondnak a kutatói, akik vadkamerákkal figyelnek meg kis víztesteket a városi élővilágban.

A felvételeken sünök érkeznek inni, róka óvakodik a vízhez, borz bukkan fel a parton, és olykor vaddisznó is megjelenik.

A menyétfélék közül nyest és nyuszt is felbukkant, a nappali vendégek között pedig mókus, egerészölyv és nagy fakopáncs is akad.

Az ország nagy részét érintő aszályos nyáron különösen időszerű a kérdés: mit jelentenek az ember által létrehozott kis víztestek a településeken élő állatok számára?

A felvételeken sokszor közvetlenül is látszik, hogy az állatok inni vagy fürödni érkeznek, esetenként pedig vízi rovarokat zsákmányolnak.

Azt azonban még nem lehet megmondani, hogy a tavak használatát mennyiben befolyásolja a mostani száraz, meleg időjárás: erre majd a teljes adatsor elemzése adhat választ. 8 fotó Budapesttől Velencéig A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetében Horváth Zsófia kutatócsoportjának MyPond citizen science projektje 80 kerti tavat vizsgál Budapest központjától számított mintegy 50 kilométeres körzetben, a fővárostól Velencéig.

A helyszíneket úgy választották ki, hogy a sűrűn beépített városi környezettől a zöldebb, kevésbé urbanizált területekig többféle környezet szerepeljen a mintában.

A kutatók jelezték: a teljes adatsor feldolgozása után tudnak majd csak következtetéseket levonni arról, milyen tényezők befolyásolják a tavak látogatottságát és ökológiai szerepét, ezek egyelőre terepi megfigyelések.

A kerti tavak szárazföldi állatok általi használatáról eddig kevés adat áll rendelkezésre.

A kutatók tudomása szerint ilyen léptékű, standardizált vadkamerás vizsgálat korábban nem készült kerti tavaknál.

Már az első felvételekből összeálló fajlista is részletesebb képet ad a tavak erről a kevéssé kutatott szerepéről, a vizsgálat következő szakaszában pedig az is kiderülhet, hogyan függ a tóhasználat az időjárástól, a városiasodástól, a kertek kialakításától és a kerítések átjárhatóságától.

Mitől lesz állatbarát egy kerti tó?

A kutatók erre is keresik a választ.

Ezeket azonban mindenképp szükségesnek tartják: Biztonságos be- és kijutás: legalább az egyik part legyen lankás, vagy kövek, ágak és növények segítsék az állatokat a víz elérésében és elhagyásában Változatos növényzet: a vízi és parti növényzet sokféle élőlénynek kínál táplálékot, búvóhelyet és szaporodóhelyet Vegyszerek helyett türelem: az algaölő szerek használatát érdemes kerülni; a korábbi MyPond-eredményekben alkalmazásuk negatív összefüggést mutatott több állatcsoport, különösen a kétéltűek jelenlétével Kevés vagy semennyi hal: ha az őshonos élővilág támogatása a cél, a nagy halsűrűség kerülendő, mert erős predációs nyomást gyakorolhat a vízi gerinctelenekre és a kétéltűek lárváira Átjárható kert: a tömör kerítés talajszinti kis átjárói például a sünök számára is elérhetővé tehetik a tavat Kapcsolódó Vadkamera előtt pózolt egy ritkán látott ragadozó A felvétel azért is különleges, mert a hiúz alapvetően szégyenlős, magányos állat.

The post Mutatjuk, milyen állatok tűnnek fel éjszaka a magyar kerti tavaknál first appeared on 24.hu .