Kilenc év után most először engedélyezte a Magyar Helsinki Bizottságnak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy munkatársai meglátogassanak egy általuk megjelölt börtönt, és ott ellenőrzés nélkül beszélhessenek fogvatartottakkal – jelentette be a jogvédő szervezet.

A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli, hogy „jó irányba fordul a kocka”, a BVOP új vezetése újra nyitottan áll a civil monitoringhoz, és az ombudsman is támogatja az együttműködés újjáélesztését.

Azt írták, a börtönök világának civil kontrollja a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak mellett a társadalomnak is elemi érdeke, mert a bűnismétlés és a visszaesés megelőzésének egyik feltétele az, hogy megfelelőek legyenek a börtönkörülmények és a bánásmód.

A külső, társadalmi kontroll nélkül maradó zárt intézményekben gyakoribbak a jogsértések, ami különösen igaz a börtönökben.

A nemzeti megelőző mechanizmusnak, az ombudsmannak vagy a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészeknek ezért feladatuk, hogy folyamatosan nyomon kísérjék, mi történik a fogvatartottak alapjogaival – közölték.

De az állami jogvédelem szerintük „leszerepelt” az utóbbi egy évtizedben, miközben a börtönök elzártsága fokozódott, a külső kontroll megszűnt, a politika pedig „maga alá gyűrte a szakmaiságot”, és ennek a káros folyamatnak az egyik látványos állomása volt, amikor 2017-ben a BVOP egyoldalúan felmondta az együttműködést a Magyar Helsinki Bizottsággal.

A civil szervezet 18 év alatt 77 – esetenként többnapos – börtönmegfigyelést végzett, javaslatokat tett a börtönöknek és BVOP-nak.

A jogvédő egyesület feltárt számos rendszer- és egyedi hibát, hiányosságot, és eljárt egyedi jogsérelmek esetén – idézték fel a közleményben. (MTI) ]]>