Az Újdelhiben rendezett, kétnapos tanácskozás záródokumentumában a tagállamok egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb világrend, valamint a fejlődő országok nagyobb nemzetközi szerepvállalása mellett foglaltak állást.
A 140 pontból álló Újdelhi Nyilatkozat szerint a résztvevők aggodalmukat fejezték ki a Közel-Keleten kialakult feszültségek miatt, és maximális önmérsékletre szólították fel az érintett feleket.
A dokumentum hangsúlyozza a civilek és a polgári infrastruktúra védelmének fontosságát, valamint azt, hogy a tartós béke és stabilitás csak párbeszéd és diplomácia útján érhető el.
A nyilatkozat kitér arra is, hogy a térség konfliktusai veszélyeztetik a globális kereskedelmet, az ellátási láncokat és az energiabiztonságot.
A palesztin kérdéssel kapcsolatban a BRICS-országok a tűzszünet fenntartását, a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását és a nemzetközi jog tiszteletben tartását sürgették.
Elutasították a palesztin lakosság kényszerű áttelepítését a Gázai övezetből, valamint a terület földrajzi vagy demográfiai jellegének megváltoztatását.
Megerősítették támogatásukat a kétállami megoldás mellett, amely egy szuverén és életképes palesztin állam létrehozását irányozza elő az 1967-es határok alapján.
A dokumentum kiemelt eleme a multilaterális intézmények reformjának követelése.
A BRICS-tagok az ENSZ, különösen a Biztonsági Tanács átalakítását sürgették annak érdekében, hogy a fejlődő országok, köztük afrikai, ázsiai és latin-amerikai államok nagyobb képviselethez jussanak.
Kína és Oroszország ismét támogatásáról biztosította Brazília és India törekvését a Biztonsági Tanácsban betöltött szerepük növelésére.
A nyilatkozat a globális gazdasági kormányzás reformját is szorgalmazza.
A tagországok szerint a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak jobban tükröznie kell a világgazdaságban bekövetkezett változásokat, és nagyobb beleszólást kell biztosítania a feltörekvő és fejlődő gazdaságok számára.
A BRICS-államok egyúttal elítélték az egyoldalú gazdasági szankciókat és kereskedelmi korlátozásokat, amelyek szerintük torzítják a nemzetközi kereskedelmet és hátrányosan érintik a fejlődő országokat.
A tagállamok megerősítették elkötelezettségüket a fenntartható fejlődési célok megvalósítása, a szegénység csökkentése, az élelmiszer- és energiabiztonság erősítése, valamint a klímaváltozás elleni fellépés mellett.
Támogatták a fejlődő országok számára nyújtott klímafinanszírozás bővítését, és hangsúlyozták, hogy az energiaszektor átalakításának figyelembe kell vennie az egyes országok eltérő fejlettségi szintjét és nemzeti sajátosságait.
A BRICS-vezetők üdvözölték az együttműködés elmélyítését többek között a pénzügyek, az egészségügy, a tudomány és technológia, a mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság, a mezőgazdaság és az oktatás területén.
A nyilatkozat szerint a csoport tovább kívánja erősíteni szerepét a globális Dél érdekeinek képviseletében és egy inkluzívabb nemzetközi rend kialakításában.
A BRICS-csoport alapító tagjai Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság; a szervezethez az elmúlt években többek között Szaúd-Arábia, Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia és Irán is csatlakozott.
BRICS-csúcstalálkozót Indiában rendezték, a szervezet 2027-es elnökségét Kína veszi át. (Demokrata)
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.