A Pest megyei Délegyháza neve évtizedek óta összefonódik a magyar naturista mozgalommal.

Itt működik több a Magyar Naturista Egyesület (MNE) és a Naturista Oázis Kemping, Közép-Európa legnagyobb meztelen kempingje.

Az egyesülettel évek óta kardoskodó helyi önkormányzat most megszüntetné a község határában lévő bányatavaknál működő naturista strandot, egy választottbírósági ítéletre hivatkozva más, szélesebb közösségi célokra hasznosítanák a területet.

Sőt, a hivatali tájékoztatás alapján az sem kizárt, hogy a kemping tavának vizét a többi tó pótlása érdekében leengedik, azaz nem csak a csupasz fürdőzőket kergetnék el a tó környezetéből, hanem potenciálisan magát a tavat is megszüntetnék.

Délegyházán, vagy ahogy az MNE fogalmaz, a magyar naturizmus bölcsőjében az 1970-es évek közepén spontán módon indult meg a meztelen strandolás hagyománya, az egykori kavicsbányák helyén kialakult tavaknál.

A Kádár-rendszer alatt a rendőrség megpróbálta feloszlatni a naturista csoportokat, később azonban mégis megtűrték őket.

A tavakat rendszeresen látogatók 1983-ban megalapították a Magyar Naturisták Egyesületét, amelynek székhelye azóta is Délegyháza.

Egy évvel később nyílt meg az ötös bányató mellett a naturista üdülőhely.

Az egyesület által működtetett, Budapesttől mintegy 35 kilométerre fekvő Naturista Oázis Kemping és Szabadidőközpont mára egy háromtavas, 68 hektáros üdülőkomplexummá nőtte ki magát, amelyet az MNE Közép-Európa legnagyobb naturista kempingjeként tart számon.

A létesítmény három stranddal, büfékkel, játszóterekkel, rengeteg sportolási lehetőséggel valamint sátorhelyekkel és faházakkal várja a látogatókat.

A parkba belépőjeggyel bárki beléphet, aki elfogadja a naturista életmód szabályait: a kemping teljes területén kötelező a meztelenség.

Az előírt vetkőzés ellenére a közösség szigorúan elutasítja a másokat megbotránkoztató, szexuálisan kihívó viselkedést.

A dunaharaszti online szerint évek óta mérgesedik a viszony a helyi önkormányzat és az ötös tavat bérlő MNE között.

A község vezetése már több fordulóban is megpróbálta kifüstölni a tóhoz érkező pucér látogatókat.

A területre korábban elvileg ingatlanfejlesztők szerettek volna lakóparkot építeni, a parkot az önkormányzat belterületté nyilvánította az ehhez szükséges infrastruktúra hiányában is, ám az MNE ellenállása miatt a lakópark végül mégsem épült meg.

Egy másik megszabadulási kísérlet alkalmával az önkormányzat visszamenőleges telekadót varrt volna a civil szervezet nyakába, 120 millió forint értékben.

Az összeg befizetése után az egyesület bírósághoz fordult, a Kúria döntése miatt a nagyközségnek vissza kellett utalnia a pénzt.

Ezt követően önkormányzat a tóhasználati szerződést támadta meg.

A Délegyháza Facebook oldalon tegnap közzétett, Riebl Antal független polgármester által aláírt lakossági tájékoztatás szerint a kamarai választottbíróság érvénytelennek találta az ötös tó használatáról szóló szerződést.

A területet pedig az önkormányzat a jövőben a lakosság szélesebb köre számára elérhető közösségi célokra, például horgászatra és csónakázásra hasznosítaná.

Az önkormányzat a 2025-ben általuk meghozott rendeletre is felhívta a figyelmet, amely tiltja a naturista magatartást és a meztelenséget az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon.

Fontos körülmény, hogy az önkormányzat tulajdonjoga magára a tóra és annak hatméteres környezetére terjed ki, az ezen kívüli területek az egyesülethez tartoznak.

A hivatali tájékoztatásból enyhén ellentmondásosan az is kiderül, hogy lehet, hogy az ötös számú tavon mégse tud majd csónakázni a helyi lakosság, mivel annak vízmennyiségét a többi tó vízpótlására használhatják fel, a tó egy az egyben megszűnhet.

Az MNE szerint a választottbírósági ítélet önmagában nem semmisíti meg a tavat négy évtizede használó szervezet jogait.

Riebl Antal a dunaharaszti onlinenak azt nyilatkozta, hogy az előzetes egyeztetések során több lakos is jelezte neki, nem látják szívesen a község határában üdülő naturistákat.

A lakosságot tájékoztató Facebook-bejegyzést kísérő több tucat hozzászólás között ehhez képest igen kevés a döntést támogató komment, de rengeteg az értetlenkedő hozzászólás, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy fix bevételtől eshet el az önkormányzat, a települést pedig éppen a naturizmus tette ismertté az országban.

Budapest 100 kilométeres körzetében nincs hasonló fürdőzésre lehetőség.

A polgármester az MNE közhasznú státuszát is vitatta, holott az egyesület honlapja szerint az 2015 óta közhasznú civil szervezetként működik.

A polgármester azt is állította, hogy az egyesület nem fizet adót, ezzel szemben Laczkó Sándor, az MNE elnökségi tagja a helyi lapnak azt nyilatkozta, idén összesen 3 488 469 forintnyi iparűzési és idegenforgalmi adót, valamint további 7,3 millió forint tóbérleti díjat fizettek az önkormányzatnak.

Hozzátette, hogy az egyesület működtetésére fenntartott cég nem termel nyereséget.

Riebl szerint a naturisták akkor maradhatnak, ha indulnak az önkormányzat által indított koncessziós pályázaton, amelynek 50 millió forintos indulási díját maga a polgármester határozta meg.

Laczkó szerint az egyesület nem tud ekkora többletkiadást kigazdálkodni.

A Magyar Naturista Egyesület arra kéri az önkormányzatot, hogy ne tekintse a választottbírósági ítéletet korábbi jogaik automatikus megszűnésének, tisztázza a tóparti területek jogi helyzetét, vizsgálja felül a naturizmust tiltó rendeletet valamint vonja be az egyesületet az ötös tó jövőjéről szóló döntésekbe. ]]>