Nem éppen a kormány által remélt lelkesedést váltotta ki az egészségügyi dolgozóknak beígért béremelés a kabinet Facebook-oldalán.

A Tisza-kormány azzal büszkélkedett, hogy 2027-ben az eddigi legszélesebb körű bérrendezést hajtja végre az egészségügy nem orvosi munkaköreiben, amelyre 192 milliárd forintot fordítanak.

A bejegyzés alatt azonban számos elégedetlen hozzászólás jelent meg.

Szilvia szerint a kormány tájékoztatása aligha nevezhető teljes körűnek. „A tájékoztatásból már csak a dátum és a bértábla hiányzik” – jegyezte meg ironikusan, majd hozzátette: az adókedvezményeket nem kellene összemosni a béremeléssel, hiszen azok nem kizárólag az egészségügyi dolgozókra vonatkoznak.

Hasonlóan vélekedett Reni is, aki mindössze annyit üzent: „Várjuk a bértáblát!!

Látni szeretnénk végre.” Nóra még szemléletesebben fogalmazott: „Az új bértábla olyan, mint Colombo felesége...” Tímea már azt is elárulta, hogy a bizonytalanság miatt szívesen otthagyná a pályát. „2027-ben mikor és mennyit?

Csak azért maradok, mert 3 évem van a nyugdíjig.

Egyébként 30 év után elköszönnék!” – írta.

Éva sem érte be az általános ígéretekkel: „Szöveg, szöveg!

Ha megtörtént szóljanak az érintettek.” Attila a bérrendezésre szánt összeg nagyságát kifogásolta. „Ez igen elmarad az ígért 500 milliárdtól” – jegyezte meg.

Tünde ennél is rövidebben foglalta össze a véleményét: „Megy a napi terelés ezerrel!!!!!” Judit szintén indulatosan reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter béremelésről szóló nyilatkozatára: azt írta, hogy az egészségügyi dolgozók is úgy fognak kinézni az emelések után, mint a hozzászólásához mellékelt, táncoló csontváz.

A bérrendezés mellett a kabinet adópolitikáját és családtámogatási rendszerét is többen bírálták.

Zsófy hosszú hozzászólásban kifogásolta, hogy a gyermektelen munkavállalók nem részesülnek ugyanazokban a kedvezményekben, mint a többgyermekes családok, miközben gyakran ugyanannyit dolgoznak.

Azt is számonkérte, hogy mikor csökkentik a 27 százalékos áfát, és mikor lépnek fel az albérletárak mérséklése érdekében.

Valéria az átalányadózók helyzetét hozta fel, akik szerinte további adóterhekkel szembesülnek. „Nem őszinte a mosoly” – jegyezte meg.

Dániel átfogóbb gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg.

Szerinte a 2027-es költségvetésből nem olvasható ki a tisztességes bérezés szándéka, miközben elmarad a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, változatlanul magas az áfa, és a kormány figyelmen kívül hagyja a szakszervezetek, illetve szakmai szervezetek véleményét.

Mária szerint a jogbiztonság hiánya és a visszamenőleges rendeleti kormányzás elriasztja a befektetőket.

Sándor pedig még élesebben fogalmazott: úgy vélte, a korábbi kormányzás a jelenlegihez képest felelősebb volt.

Nemcsak a bérek, hanem az egészségügy működése is szóba került.

Zsolt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényre hivatkozva azt kérdezte, hogyan kívánja a kormány bővíteni a dolgozói létszámot és csökkenteni a várólistákat a jelenlegi foglalkoztatási szabályok mellett.

Egy másik hozzászóló az ágazat alulfinanszírozottságát kifogásolta, és a GDP lényegesen nagyobb hányadának egészségügyre fordítását sürgette.

A kommentekből mindenesetre világosan kirajzolódik, mi hiányzik leginkább a kabinet bejelentéséből: a dolgozók a 192 milliárdos keretösszeg helyett azt szeretnék végre látni, mikor és mennyivel emelkedik a fizetésük.

A kommentelők több kifogását a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara korábbi állásfoglalása is alátámasztja.

A MESZK emlékeztetett: a dolgozók azt az ígéretet kapták, hogy az egészségügynek szánt 500 milliárd forintos többlet legalább felét béremelésre fordítják.

Ehhez képest a tervezett 192 milliárd forint legalább 58 milliárddal marad el a várakozásoktól.

A kamara azt is sérelmezte, hogy a korábbi ígéretek ellenére a béremelés 2026 helyett csak jövőre valósulhat meg, ráadásul egyelőre azt sem tudni, melyik hónaptól.

A kormányzati kommunikációban szereplő százalékok is zavart okozhatnak: míg korábban 17 százalékos emelést hirdettek, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter később csak átlagosan 15 százalékos béremelésről beszélt.

A magasabb érték az adóváltozásokkal együtt elérhető nettó keresetnövekedésre vonatkozik. (MNO)