Baka András köztársasági elnök hétfő délelőtt jelentette be , hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek.
Szathmáry Zoltán több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben.
Az interneten elérhető dokumentumok alapján miskolci ügyészségi titkárként kezdte a karrierjét, majd 2011 júniusában helyezték át budapesti kerületi ügyészséghez, változó szolgálati helyre.
IV. és XV. kerületi alügyészből 2012 júniusában nevezték ki budapesti kerületi ügyésszé.
Egy disszertációs meghívó szerint 2020 decemberében már a Legfőbb Ügyészség ügyészeként dolgozott.
Innen később a Fellebbviteli Főügyészségre került, mert 2023 júniusában megszüntették a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre szóló kirendelését és a fellebbviteli főügyészhelyettesi megbízását, egyidejűleg kirendelték a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályára, és megbízták a főosztályvezető ügyészi feladatok ellátásával.
Két hónappal később – korábbi kirendelését és megbízását fenntartva – áthelyezték a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez, és egyidejűleg kinevezték büntetőjogi fellebbviteli főügyészhelyettessé. 2025 januárjában pedig áthelyezték a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához, és főosztályvezető ügyésszé nevezték ki.
Jelenleg ebben a pozícióban dolgozik.
Szathmáry PhD-fokozattal rendelkezik.
A Magyar Tudományos Művek Tárában 26 publikációját jelzik.
Az első, az információs társadalom devianciáiról szóló tanulmány 2008-ban jelent meg.
Szathmáry többek között publikált a zaklatás bűncselekményéről, az uzsorabűncselekményekről, az elektronikus pénz és a bitcoin büntetőeljárásban való biztosításáról és a szado-mazochista aktusok büntetőjogi vonatkozásairól is.
A köztársasági elnök jelölése egyelőre nem jelenti, hogy Szathmáry legfőbb ügyész lesz.
A döntést ugyanis a parlament hozza meg, kétharmados többséggel.
Utoljára 20 évvel ezelőtt fordult elő, hogy az Országgyűlés nem választotta meg a köztársasági elnök jelöltjét legfőbb ügyésznek.
Akkor Sólyom László Horányi Miklóst jelölte a pozícióra.
A parlament elutasíthatja a jelöltet, saját jelöltet azonban nem választhat helyette.
A legfőbb ügyész megbízatása 9 évig tart.
A rendszerváltás óta négy legfőbb ügyésze volt Magyarországnak.
Györgyi Kálmán 1990 és 2000 között, Polt Péter két ciklusban, összesen 21 évig (2000-2006, 2010-2025), Kovács Tamás 2006 és 2010 között, Nagy Gábor Bálint pedig 2025 júniusától idén augusztusig töltötte be a pozíciót.
Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem.
Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja.
A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé.
A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott.
Polt szerepéről ebben a cikkben írtunk bővebben. ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.