A hírhedt Microsoft-botrány egyik szereplőjét nevezték ki a Tisza-kormány központi közbeszerzéseinek szempontjából kulcsfontosságú szervezet élére.

A Pénzügyminisztérium kérdésünkre „méltatlan támadásnak" nevezte, hogy Hadházy Ákos élesen kritikus hangvételű posztot írt erről.

Amikor Kármán András pénzügyminiszter három nappal ezelőtt, november 9-én lelkes fb-posztban jelentette be , hogy pályázat útján megtalálták a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) új vezetőjét Novák-Soós Zsuzsanna személyében, talán nem is gondolta, hogy a következő mondatai milyen rosszul tudnak öregedni: „Több évtizedes közbeszerzési, projektirányítási és vezetői tapasztalattal rendelkezik, amit az ország legnagyobb, jelentős költségvetéssel rendelkező állami szervezeteinél szerzett.

Több mint 25 éve összetett beszerzési rendszerek kialakításáért és működtetéséért felel.” Hadházy Ákos csütörtöki bejegyzésében ugyanis felidézte a leghíresebb beszerzési rendszert, aminek a működtetéséért, legalábbis részben, lebonyolítóként, Novák-Soós Zsuzsanna is felelt, bár nem ő találta ki azt és nem ő hozta meg a fontos döntéseket.

Ezt a magyar közvélemény Microsoft-ügy néven ismerheti.

Novák-Soós úgy kapcsolódott ehhez, hogy a tárgyalt események idején ő volt a NAV közbeszerzésekért felelős vezetője, főosztályvezetői beosztásban, akkor még Soós néven, Novák nélkül.

Ugyanebben az időszakban volt a NAV Informatikai Fejlesztési Főosztályának vezetője Tiborcz Péter, aki Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor vejének a testvére.

A Microsoft-botrány azzal emelkedett ki a NER-korszak korrupciós ügyei közül, hogy szó szerint interkontinentális lenyúlás volt, és emiatt igazán független szervezetek leplezték le végül: az Egyesült Államok Igazságügyi minisztériuma (DOJ), valamint az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC).

Magyar gógyi csapolta meg az amerikai tőkét, nem örültek neki Ritkaság, hogy maga a korrupciós séma aránylag egyszerű és átlátható volt.

A magyar kormányzat különböző szervei 2013 és 2015 között nagy tételben vásároltak licenszeket a Microsoft szoftvereihez.

Ezen szervek egyike volt az adóhivatal.

A jelentős mennyiség miatt az amerikai cég komoly kedvezményeket adott a listaárakból.

Az már a séma része volt, hogy a lopást kitaláló Microsoft-alkalmazottak, köztük a magyar leánycég néhány embere meggyőzték a központot, hogy a kormányzati partnerekre való tekintettel még a szokásosnál is jelentősebb kedvezményekre bólintsanak rá.

Csakhogy – itt jött az okosság másik fele – az érintettek olyan rendszert dolgoztak ki, hogy a magyar intézményi partnerek nem közvetlenül az amerikai anyacégtől vagy annak magyar leánycégétől közbeszereztek, hanem feleslegesen közbeiktatott egyéb viszonteladói vállalkozásoktól.

Olcsón, de nem annyira extra olcsón, mint közvetlen vásárlás esetén lehetett volna.

A séma kitalálói a különbözeten osztoztak. (A modell kísértetiesen hasonló volt egyébként egy kisebb léptékű közpénz-kiszivattyúzási beszerzésben, a pécsi Volvogate-botrányban , amikor a holland Volvo használt buszait nem közvetlenül, hanem egy közbeiktatott cégen keresztül vette meg az akkor fideszes pécsi önkormányzat cége; abban az ügyben három embert ítéltek el jogerősen.) Maguk a korrupciós ügyek tehát 2013-2015-ben zajlottak.

A Microsoft anyacége 2016-ban fogott gyanút, hogy a magyar leány átvágta őket, ezért belső vizsgálatot indítottak, egyben értesítve az amerikai hatóságokat is.

Jellemző az amerikai és magyar korrupciófeltárás közötti sebességkülönbségre, hogy 2016-ban már pár hét alatt odáig jutottak az amerikai céges vizsgálatok, hogy a magyar leány egyes vezetőinek csendben távozniuk kellett.

Csakhogy a nagyközönség és a magyar sajtó ekkor még nem is sejtette, hogy miért.

Érdekes elem volt a sztoriban, hogy Papp István, aki a 2013-15-ös események idején a Microsoft Magyarország vezetője volt, és 2015 nyara óta a cég dél-kelet ázsiai regionális alelnökeként Szingarpúrban dolgozott, ezen vizsgálat miatt 2016 nyarán távozott a Microsofttól, hogy az Orbán-kormány azonnal állást ajánljon neki, és ő legyen a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettese.

Ez a pozíció korábban nem létezett a HIPA-nál.

A Microsoft tehát 2016 nyarától vizsgálódott, majd beindult a DOJ és a SEC is.

Sokáig titokban nyomoztak, a Magyarországot érintő korrupciós nyomozás híre 2018 nyarának végén robbant a Wall Street Journalben.

Szűk egy évvel később került az ügy újra a világlapok címoldalára, mikor a Microsoft elismerte a dolgot, és peren kívüli egyezséget kötött az amerikai hatóságokkal.

Ennek értelmében hajlandóak voltak 25,3 millió dollárnyi (mai áron 8,3 milliárd forintos) büntetést és kompenzációt fizetni az amerikai költségvetésnek.

Mindeközben mi történt az üggyel Magyarországon?

Több év elteltével, 2019 nyarán rendelt el az ügyben nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, de még 2020 decemberére sem sikerült gyanúsítottat találniuk az ügyben.

Ugrunk egyet az időben, mert négy év alatt nem történt semmi, hogy aztán 2024-ben se történjen: az akkorra uniós elvárás miatt megalakult Integritás Hatóság az első ügyei egyikeként vizsgálta a Microsoft-botrányt, és megállapította: már nincs mit tenni , hogy szó szerint idézzem őket: „már nem látunk esélyt a megtérülésre ezen ügyek esetében”.

A mi szempontunkból az volt az ügy további érdekessége, hogy az amerikai nyomozó szervek kizárólag az ügy amerikai oldalát leplezték le nevekkel.

Jelentéseikben a magyar érintetteket olyan álneveken emlegették csak, mint Cégvezető 1, Menedzser 2 és így tovább.

Novák-Soós vélelmezett szerepét Hadházy így írja le friss posztjában: „A konkrét, microsoft-os közbeszerzés bírálóbizottságát ugyan nem Novák-Soós, hanem Tiborcz testvére vezette, de a döntést formálisan nem az a bizottság hozta meg, hanem az ő javaslatuk alapján az egész folyamatot előkészítő Novák-Soós terjesztette elő.” A volt képviselő utóbbi állítása bizonyítékaként mellékel egy levelet is, amiben Novák-Soós éppen Császár Dániel Gergely, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára elé terjeszti az ügyet jóváhagyásra 2014. decemberében: Egy másik, a 444 birtokába került levélből kiderült, hogy Császár a téma kormányzati felügyelőjeként az ügyről közvetlenül levelezett Vida Ildikóval, az adóhivatal akkori elnökével: Hadházy direktben nem vádolja korrupcióval Novák-Soóst, de a fentiekre hivatkozva azt írja róla, hogy „végigasszisztálta az Orbán-rendszer piszkos beszerzéseit.” Ezzel arra utal, hogy hősünk a Katasztrófavédelemnél is volt közbeszerzési vezető éveken át a NER alatt.

Novák-Soós neve sem tanúként, sem gyanúsítottként nem merült fel eddig a Microsoft-ügyben, de a szerződéskötésben vállalt aktív hivatali szerepéről több forrás is beszámolt.

Az ügyről megkérdeztem a Pénzügyminisztériumot.

Válaszuk elején Hadházy posztját „méltatlan támadásnak" nevezték.

De adtak érdemi választ is.

Ennek elején összefoglalták, hogy az ügyben szerintük mi történt a NAV-on belül annak idején: „A NAV, az akkori informatikai elnökhelyettes jóváhagyásával közbeszerzést írt ki.

A szükséges műszaki tartalmat a NAV informatikai szakterülete saját hatáskörben definiálta, és az ajánlattételi felhívás ez alapján született.

A bírálóbizottság értékelte a beérkezett ajánlatokat, és megtette a javaslatát a nyertes ajánlattevő kiválasztására.

Az eljárás eredményét a NAV akkori elnöke hagyta jóvá és írta alá. ” Ezek után tértek át e lényegre, vagyis hogy a Tisza-kormány pénzügyminisztériuma szerint annak idején mi volt az új káder valós szerepe az ügyben: „A NAV Közbeszerzési Főosztályának vezetője a folyamat során kizárólag az eljárás technikai lebonyolítójaként szerepelt.

Sem a műszaki tartalom előkészítésében, sem a nyertes ajánlat jóváhagyásában nem vett részt.

A bírálóbizottságnak nem volt tagja.

Az ügyben nem született olyan kifogás, ami a felelősségi körébe tartozó közbeszerzési szabályszerűséget érintette volna. ” A válaszból az is kiderül, hogy Novák-Soós Hadházy beperelését fontolgatja: „Az érintett rágalmazás vétségének gyanúja és jó hírnév megsértése miatt mérlegeli a szükséges jogi lépések megtételét.

Hazugságokon alapuló szándékos botránykeltés nem szolgálja a közélet megtisztítását.” Hadházy Ákos erre lapunknak annyit reagált, hogy ha annyi milliárdja lenne, ahányszor perrel fenyegették, gazdagabb lenne Mészáros Lőrincnél.

A korrupcióellenes aktivista-expolitikus ezen felül arra hívta fel a figyelmet, hogy posztjában saját értékelése szerint nem korrupcióval vádolta a friss kinevezettet, hanem arról írt, hogy az illető mikhez asszisztált.

Márpedig a volt képviselő szerint igenis lehetne találni olyan szakembereket az országban, akik mégcsak nem is asszisztáltak semmihez.

Az Orbán-kormány az amerikai jelentés publikálása után egyébként nem tett feljelentést.

Nyomozás csak azután indult az ügyben, hogy Hadházy feljelentést tett.

Mind itthon, mind az uniós OLAF-nál.

Utóbbi bejelentése volt az eredményesebb, mert mint 2025. nyarán a független sajtó kiderítette, az OLAF megállapításai miatt a magyar kormány titokban 3,3 milliárd forintnak megfelelő eurót fizetett addigra vissza az uniónak, a licenszeket ugyanis EU-támogatásból vásárolták meg az érintett magyar állami szervek.

A Polt Péter vezette, Orbán által kézivezérelt ügyészség ekkor már 6 éve nyomozott elvileg az ügyben, de mint ekkor kiderült, addig sem jutottak el, hogy bárkit akárcsak meggyanúsítsanak benne.

Ma már van két gyanúsítottjuk, a neveket nem tudni. ]]>