143 igen, 46 nem szavazattal elfogadta a parlament a Vagyonvisszaszerzési Hivatal (pontos nevén Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, NVVH) felállításáról szóló törvényt .
A törvény sarkalatos, azaz az elfogadásához kétharmados többség kellett.
Ez a Tisza-frakcióval önmagában is megvolt, a Fidesz nemmel szavazott, a Mi Hazánk igennel.
Az NVVH létrehozása a Tisza Párt egyik fő kampányígérete volt.
Magyar Péter az új kormány megalakulása után is rendszeresen beszélt a hivatal várható vizsgálatairól, Lázár Jánosnak és Mészáros Lőrincnek is megüzente, hogy az NVVH ügyfelei lesznek, a 444-nek adott interjújában pedig azt mondta, az alacsonyabb szinten lévő emberek nem viszik majd el a balhét Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter vagy Kubatov Gábor helyett.
Az NVVH-ról szóló törvényjavaslat társadalmi egyeztetésre bocsátásakor a miniszterelnök azt írta, a hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz.
A Hivatal alapvetően olyan ügyekkel foglalkozik majd, ahol jelentős közpénzmozgás történt, állami megrendelések révén történt vagyonfelhalmozás, vitathatók a vagyonátadási, -eladási folyamatok, közvagyon került alapítványi konstrukcióba, illetve feltételezett strómanok és offshore-érdekeltségek bukkannak fel.
A hivatal várható vizsgálatairól ebben a cikkben írtunk bővebben.
Az NVVH létrehozását a fideszes politikusok folyamatosan bírálják.
Németh Balázs például újkori ÁVH-nak nevezte a hivatalt, július 6-án arról beszélt a parlamentben , hogy az NVVH az ország valamennyi állampolgárát fenyegeti, létrehozása pedig „a legsötétebb kommunista diktatúrát idéző besúgóhálózat és államosítás rémét vetíti elő”.
Átnézhet, nyomozhat, vádolhat A jogszabály szövege alapján, ahogy azt korábban írtuk , az NVVH központi költségvetési szerv lesz, ami a feladatai ellátásában független, csak a jogszabályoknak van alárendelve.
A szerv tevékenységéről a hivatal elnökének kell évente beszámolnia a parlamentnek.
A hivatalnak elnöke és négy elnökhelyettese lesz, személyükre a parlament alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága tesz javaslatot.
A jelölteket a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül választja meg a parlament.
A megválasztott tisztségviselőket mentelmi jog illeti meg, de nem lehet őket újraválasztani.
Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést és közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, valamint közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el.
A közvagyonvédelmi kockázatértékelés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, és jogsértést vagy fizetési kötelezettséget sem állapíthat meg.
Az eredménye alapján viszont közvagyonvédelmi vizsgálatot lehet indítani.
A közvagyonvédelmi vizsgálat (a bírság kiszabását kivéve) szintén nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, így a hivatal intézkedéseit nem lehet közigazgatási bíróságon megtámadni.
A vizsgálat során az NVVH közvagyonvédelmi intézkedést tehet.
Ha a hivatal a vizsgálat alapján bűncselekmény gyanúját állapítja meg, az NVHH büntetőeljárást indíthat.
Ebben az esetben a hivatal az ügyész jogköreivel rendelkezik.
A közvagyonvédelmi felügyeletet közigazgatási hatósági eljárásban lehet alkalmazni, az NVVH gazdasági társaságot vonhat felügyelet alá.
A hivatal munkája során átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit.
A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését. ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.