Újabb nyílt levélben fordult Cserhalmi Györgyhöz Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, miután a Nemzet Színésze egy interjúban az intézmény jövőjéről beszélt.

Cserhalmi szerint Vidnyánszkynak ki kellene töltenie 2028 nyaráig tartó mandátumát, ezt követően azonban arról is dönteni lehetne, szükség van-e továbbra is a Nemzeti Színházra.

A vezérigazgató az Indexnek eljuttatott levelében figyelmeztetett: ha valóban az intézmény megszüntetése lenne a cél, nem ő lenne az egyetlen, aki fellépne ez ellen.

Vidnyánszky Attila szeptember 18-án az Indexnek megküldött nyílt levélben reagált Cserhalmi Györgynek a Magyar Hangban megjelent interjújára.

A Nemzeti Színház vezérigazgatóját elsősorban a Nemzet Színészének az intézmény jövőjére vonatkozó kijelentése háborította fel.

Cserhalmi a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy korábbi kritikái ellenére sem támogatná Vidnyánszky Attila idő előtti leváltását.

Álláspontja szerint a vezérigazgatónak a többi színházvezetővel azonos feltételek mellett kellene kitöltenie a mandátumát.

A színész hozzátette: Azt majd eldöntjük, szükség van-e továbbra is erre az intézményre.

Azért mertem mondani, hogy döntjük, mert a jövőről bármit képzelhetek.

Én biztos, hogy nem fogok ebben a kérdésben dönteni.

Vidnyánszky Attila válaszlevelében úgy értelmezte Cserhalmi szavait, hogy azok már nem pusztán a Nemzeti Színház vezetésének kérdését érintik, hanem magának az intézménynek a létjogosultságát vonják kétségbe.

Vidnyánszky Attila: Nem a személyem a fontos A Nemzeti Színház vezérigazgatója az Indexnek eljuttatott levelében felidézte Cserhalmi Györggyel való korábbi szakmai kapcsolatát, ugyanakkor csalódottságának adott hangot a színész mostani nyilatkozata miatt.

Még mindig él bennem régen gyümölcsöző szakmai kapcsolatunk emléke, de egyre kevésbé képes elhomályosítani a gondolkodásodban beállt változást egykori művészi teljesítményed – fogalmazott Vidnyánszky.

A vezérigazgató hangsúlyozta, számára nem saját vezetői megbízatásának meghosszabbítása vagy idő előtti megszüntetése a legfontosabb kérdés.

Nem a személyem a fontos, így az is mellékes, hogy te kegyet gyakorolva meghagynád, hogy kitölthessem a mandátumomat a Nemzeti Színház élén – írta.

Vidnyánszky a Nemzeti Színház szükségességét megkérdőjelező felvetést az intézmény történetének korábbi konfliktusaival állította párhuzamba.

Levelében felidézte a régi Nemzeti Színház épületének 1965-ös felrobbantását, valamint azokat a korábbi szakmai vitákat, amelyekben az intézmény létjogosultságát és a nemzeti jelző jelentőségét kérdőjelezték meg.

A vezérigazgató ugyanakkor annak is hangot adott, hogy bízik benne, Cserhalmit félreérthetően idézték, vagy a színész szerencsétlenül fogalmazott.

Levelének végén azonban már határozott figyelmeztetést intézett egykori kollégájához.

Talán azzal vigasztalod magad, hogy te csak felelőtlenül fecsegsz rendszerváltásról, miegyébről, de látjuk, hogy elvbarátaid nem riadnak vissza a cselekvéstől – írta Vidnyánszky, majd hozzátette: Ha így lesz, aligha én leszek az egyetlen, aki az utatokba áll majd.

A vezérigazgató a nyílt levelet azzal zárta, hogy jövőre közös ünneplésre hívja mindazokat, akik fontosnak tartják a Nemzeti Színházat.

Az intézmény fennállásának 190., a Duna-parti épület átadásának pedig a 25. évfordulóját ünneplik majd.

Nem ez volt az első nyílt levél Nem ez az első alkalom, hogy a Nemzeti Színház vezérigazgatója nyilvános levélben válaszol Cserhalmi György bírálataira.

A két művész között 2024 decemberében is vita alakult ki, miután megjelent a Csáki Judit színikritikus által készített, Cserhalmi visszaemlékezéseit tartalmazó kötet.

Vidnyánszky akkor az Origón közzétett nyílt levelében reagált a könyvben szereplő állításokra.

Felidézte, hogy korábban a debreceni Csokonai Színházba szerződtette Cserhalmit, később pedig felkérte, hogy vezessen színészosztályt a Kaposvári Egyetemen.

A vezérigazgató arról is írt, hogy Cserhalmi betegsége után a teljes kaposvári osztályát, köztük Szász Júliát is áthozta a Nemzeti Színházba.