Vitézy Dávid plenáris előadást tartott a XXXII.

Országos Urbanisztikai Konferencián.

A közlekedési és beruházási miniszter többek között azt ígérte, hogy zöld, nem kizárólag autózásra épülő városnegyedeket hoznak létre, felülvizsgálják a plázastop szabályozást, és megvédik a Balaton-partot a további beépítéstől.

De azt is előrevetítette, hogy Magyar Péter és Karácsony Gergely találkozója utáni bejelentések viharokat vernek majd.

Vitézy azt mondta, az elmúlt évtizedekben szabadjára engedett folyamatként zajlott le az urbanizáció, mert az urbanisztikát elfelejtette a magyar politika.

Ez például oda vezetett, hogy családi házakkal épültek be a nagyvárosok környékei, szétterülő agglomerációs közeg jött létre.

A társadalmi költségről azonban senki sem beszélt.

Pedig az ilyen szétterülő agglomerációban több utat, közintézményt kell fenntartani, miközben mindenki autózásra szorul, mert a tömegközlekedés működtetése szinte lehetetlen az alacsony népsűrűség miatt.

A két autó fenntartása miatt létrejön az Egyesült Államokból ismert közlekedési szegénység, romlik a családok életminősége.

Vitézy szerint ez a jelenség egyre inkább megjelenik Magyarországon is, de a kormányzati politika eddig nem foglalkozott vele, sőt a falusi csokkal erősítette is a jelenséget. „Ez az elszegényedés útja.

Fenntarthatatlan, hogy minden növekvő várostérség szétterülő családi házas közegként terjeszkedik.

Mert a lakók egy ponton túl adottságnak fogadják el, hogy nincs tömegközlekedés, ezért még több autóutat szeretnének.

Ezermilliárdos igényeket generálnak, ennyi forrás azonban nincs.” Azt mondta, a minisztériuma nyíltan szeretne a problémáról beszélni, mert be kell mutatni, valójában mivel jár ez a jelenség, miért élünk miatta rosszabb életet.

A minisztérium célja, hogy az építési jogban megjelenítse a kompakt város logikáját, és a nagyobb térségeket várostérségi logikával fejlesszék.

Ennek része, hogy a jó minőségű tömegközlekedéssel rendelkező környékeken minél inkább társasházak épüljenek.

Vitézy Érd alsót hozta példaként.

Azt mondta, az érdi vasútállomás 18 percre van a Déli pályaudvartól, így közelebb van a belvároshoz, mint Budapest számos kerülete. „De leszállunk a vonatról, és tyúkok kapirgálnak.

Miközben 250 milliárd forintot költöttünk a vasút fejlesztésére.” Szerinte elvárható lenne, hogy minél többen élhessenek az állomástól gyalogtávra, de a családi házas szerkezet ezt nem engedi.

Ezért világosan ki kell mondani, hogy ahol 100 milliárdokból fejlesztenek vasutat, ott a lakásépítés logikáját is ehhez igazítsák. „Meg akarjuk mutatni, hogy a 2020-as években is lehet zöld, nem kizárólag autózásra épülő városnegyedeket létrehozni.” Vitézy beszélt a budapesti fejlesztésekről is.

Felhozta, hogy a Budafoki úton úgy épül 10 ezer új lakás, hogy a közterületek rendezéséhez senki sem járul hozzá.

Ezért is van szükség a főváros fejlesztési rendszerének teljes átalakítására.

Magyar Péter és Karácsony Gergely csütörtök délután tárgyal a témában, szerinte az egyeztetés utáni bejelentések „viharokat fognak verni”, de a munkát el kell kezdeni.

Vitézy azt ígérte, hogy felülvizsgálják a plázastop szabályozást, amit az „előző kormány politikai furkósbotként használt”.

A Tisza-kormány úgy akarja átalakítani a szabályozást, hogy minél kevésbé veszélyeztessék a belvárosi kiskereskedelmi üzletek érvényesülését, mert az autós logikára épülő, külvárosi diszkontláncok terjeszkedése roncsolja a városszövetet.

Végül a balatoni építkezésekről is beszélt.

Megígérte, hogy ahol lehet, megvédik a nádast és a vízparti sávot, mert „be kell azt fejezni, hogy a Balaton-part minden négyzetméterére épül egy lakópark”.

Azt mondta, a témában jelentős jogszabályi változások lesznek a következő hónapokban. ]]>