Baka András , a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a Tisza Párt jelöltje a köztársasági elnöki posztra.

Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt hetekben több tudományos, kulturális, közéleti személyiséggel is találkozott, köztük a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botonddal és Romsics Ignác történésszel, a Bakával való találkozójáról augusztus 5-én közölt képet a kormányfő .

A Tisza-frakció ugyanezen a napon kezdeményezte, hogy a jövő heti parlamenti ülésen az Országgyűlés döntsön az új köztársasági elnök személyéről .

Az új elnök megválasztásához a képviselők kétharmados többségének szavazata szükséges: mivel a kormánypárti frakció rendelkezik a szükséges többséggel, az augusztus 11-i szavazás minden bizonnyal eredményesen zárul, és köztársasági elnöknek választják Baka Andrást.

Mint ismert, Sulyok Tamás volt köztársasági elnök mandátuma július 20-án szűnt meg , miután aláírta az erről szóló alkotmánymódosítást.

Ezután harminc nap áll az Országgyűlés rendelkezésére, hogy megválasszák az új köztársasági elnököt, az interregnum ideje alatt Forsthoffer Ágnes , az Országgyűlés elnöke tölti be az államfői pozíciót.

A Fidesz szerint közjogilag érvénytelen az elnökválasztás , ezért nem vesznek részt a folyamatban, míg a Mi Hazánk Mozgalom egy saját jelölttel állt elő, ők Tóth Máté energiajogászt javasolják a posztra .

Kicsoda Baka András?

Baka András jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett.

Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourg-i székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg.

Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.

Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét .

Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz.

Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta.

A Polgár Judit-fiaskó Miután Sulyok Tamás július 18-án aláírta a 17.

Alaptörvény-módosítását, és ezzel távozott a köztársasági elnöki hivatalból, Magyar Péter kormányfő széles körű társadalmi egyeztetést ígért az új államfő személyéről.

Másnap a kulturális-, tudományos- és sportélet számos kiemelkedő alakja a nyolcszoros olimpikon, nemzetközi sakknagymester Polgár Juditot ajánlotta a posztra.

Nem sokkal ezután Magyar Péter bejelentette, hogy személyesen beszél vele, és megkérdezi, hajlandó lenne-e az államfői tisztség betöltésére , majd hétfőn a Tisza-frakció is egyértelműen beállt mögé.

Ugyanezen a napon Polgár Judit közölte, hogy visszautasítja a felkérést a köztársasági elnöki posztra .

The post Baka András lett a Tisza köztársaságielnök-jelöltje first appeared on 24.hu .