Hihetetlen, mégis igaz: az M4 Sport NB I-es összefoglalójában már egy Debrecen-ZTE meccs után is hat tizedesjegyig írják ki az xG-értékeket.

De van ennek valós hozzáadott értéke?

A Ziccer műsorvezetője, Kele János szerint aligha.

A podcast friss adásában ugyanis amellett érvelt, a meccsek utáni, mára szinte kötelezővé tett „xG-zés” lassan egyenértékűvé válik azzal, amikor korábban éveken át azt hallgattuk a szakértőktől, hogy „a labda gömbölyű”.

Magyarra fordítva: segít megúszni, hogy bármi érdemlegeset kelljen mondani a játék alakulásáról.

Kovács Ronald , a Cube Analytics vezető elemzője szerint a második tizedesjegy után már tényleg semmi értelme xG-adatokat számolgatni, viszont tény, hogy a mutatószám elterjedése az elmúlt évtized egyik fontos vívmánya a futballban.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a várható gólok módszertana mindent magyaráz, ráadásul az is fontos adalék, hogy egyetlen meccsen a jelentőségét sem szabad túlbecsülni.

A kontextus mindig fontos, ezt egyszerűen nem lehet lespórolni az elemzésből – állítja Kovács.

Hogy a véletlen mennyire fontos szerepet játszik a futballban, kiválóan megmutatta a Kölni Sportegyetem egyik kutatása is.

A német tudósok 2012 és 2018 között összesen 7263 Premier League-gólt vizsgáltak meg , és arra jutottak, hogy a találatok 46%-át megelőzte valamilyen véletlen hatás.

A közbeszéd ennek ellenére egyre inkább bizonyítéknak tekint minden számadatot.

De mit változtatott az adatok ilyen volumenű elterjedése magán a játékon?

A távoli lövések aránya például már az xG-mutató megjelenése előtt is jelentősen csökkent – igaz, a tendenciát felgyorsította, hogy a közbeszéd látványosan a lövések minőségének számszerűsítése körül kezdett forogni az utóbbi években.

Kovács Ronald például kiemelte, hogy a futball homogénebb lett, mert ma jobban látszik, mi hatékony: a pozíciós játék, a letámadás, újabban a hosszú bedobások.

Kele János szerint viszont a legnagyobb hatás a fizikumban mérhető – a Premier League-ben 2006/07 és 2012/13 között a játékosok által megtett táv alig 2 százalékkal, a sprintek száma viszont 84 százalékkal nőtt meccsenkénti átlagban.

És, hogy hogyan lehet mindezt a nyilvánosság elé tárni?

Gaál Tamás szerint úgy, hogy az elemző megmutatja az érvelését is – hiszen a matekdolgozatban sem jár maximális pont a puszta végeredményért.

Kovács Ronald szerint pedig a közönségnek egy jól érthető vizualizáció többet ad, mint a modell részletei.

Az adás első harmadában mindezek mellett szó esett arról is miért teljesít a Ferencváros évek óta, edzőktől függetlenül jobban Európában, mint ősszel a bajnokságban; előkerült, hogy a sok gól és a kisebb tét elinflálja-e a Bajnokok Ligája alapszakaszának élményét; és nem maradhatott ki Lisandro Martínez sem, aki az Atlético Madrid elleni 2–0-s vereség után nyilvánosan bírálta a Manchester United vezetését .

Kapcsolódó A Premier League hitelessége is tét a Manchester City ügyében Első fokon 114 vádpontban találta vétkesnek egy független bizottság a Manchester Cityt, ám, hogy mekkora büntetést kap a klub, még kérdéses.

A Ziccerben azt vizsgáltuk, miből épült fel a klub dominanciája, mit érnek a futball pénzügyi szabályai, és túl nagyra nőtt-e már a City ahhoz, hogy valóban súlyos szankciók érjék.

The post Jobbá tette a futballt az adatforradalom? first appeared on 24.hu .