Szokatlan arcát mutatta vasárnap délután a magasból a kisoroszi Szigetcsúcs – még ahhoz képest is, amit két héttel korábbi ottjártamkor láttam, amikor már szintén nagyon alacsony volt a Duna vízszintje.

Július 19-én Nagymarosnál a Duna vízállása -31 centiméter körül volt, így már elkezdtek kiemelkedni a vízből a szigetcsúcstól távoli homokos zátonyok is.

A köztük húzódó sekély részeken a bátrabbak gond nélkül át tudtak kelni.

Erre már nincs szükség, a felső drónfelvételen még vízzel borított, a zátonyokat elválasztó sekély részek ugyanis most már szinte teljesen szárazak.

A júliusi és a lenti, –87 centiméteres vízállásnál készült augusztus 2-ai képet összehasonlítva jól látszik, mennyire megnőtt a szigetcsúcs szárazon lévő területe.

Csak azért szinte, mert a folyó apadása a szigetcsúcson két nagyobb vízfelületet hozott létre, de ezek a 40 Celsius-fokos kánikulában valószínűleg nem fogják sokáig húzni.

De ez mind semmi ahhoz képest, amit akkor látunk, ha a nagymarosi partról tekintünk a szigetcsúcs felé.

Ekkor ugyanis már szinte a kép felét kitakarja a Nagymarosi-zátony, miközben a háttérben kivehető a kisoroszi Szigetcsúcs és megmaradt vízfelületei.

A jelenleg rekordnagyságú Nagymarosi- vagy Sólyomszigeti-zátony a Sólyom-szigettől nyugatra helyezkedik el, azzal szinte teljesen összeér.

A fenti kép jobb felső részén látható Sólyom-szigeten a 20. század közepén még legelők és gyümölcsösök voltak, majd kempinget és vízmű-telephelyet létesítettek rajta .

Július 30-án drónfelvételek segítségével azt is bemutattuk , hogyan néz ki a Duna budapesti szakaszán a rekordalacsony vízállás, a Margit-hídtól egészen a Római-partig: ]]>