A kormányfő állításával szemben az Európai Bizottság nem Ausztriától, hanem közvetlenül a magyar hatóságoktól értesült a paksi krízisről és a fenékküszöb építéséről.

A hajózási csatorna lezárását nemzetközi szervezetek kifogásolták, és az Európai Bizottság is aggódik miatta. „Tudomásom szerint Ausztria az Unióhoz fordult a paksi építkezésünk miatt, a fenékküszöb miatt” – mondta Magyar Péter miniszterelnök a szeptember 3-ai kormányinfón. „Én szerintem az nem egy jó jel, ha ezt egy baráti ország elkezdi kifogásolni, és adott esetben nemzetközi eljárás alá vonni Magyarországot.” Az osztrák hírügynökség kérdésére az illetékes osztrák minisztérium szeptember 7-én cáfolta az elhangzottakat, mondván, a magyar médiában megjelentekkel ellentétben Ausztria nem nyújtott be panaszt az Európai Bizottsághoz.

A hivatkozott osztrák cikk azt is állította, az Európai Bizottság folyamatosan egyeztet a magyar hatóságokkal, ezért megkérdeztük, hogy mi áll a tárgyalások középpontjában.

Az Európai Bizottság megkeresésünkre azt válaszolta, hogy aggódnak „a hajózási zárlat hajózási szektorra gyakorolt hatásai, és a lehetséges hosszú távú következmények miatt.

Ezért a Bizottság azt javasolta a releváns hatóságoknak és egyéb érintetteknek, hogy kezdeményezzenek szakmai egyeztetéseket az építkezés alatti biztonságos és előrejelezhető hajózási feltételek és a közlekedési csatorna funkciójának fenntartása érdekében.” A paksi atomerőmű közelében augusztus 25-én rendelt el teljes hajózási zárlatot Budapest Főváros Kormányhivatala, „azonnali hatállyal, visszavonásig”, vagyis anélkül, hogy a zárlat konkrét időtartamát megjelölték volna.

Ezt nehezményezte többek között a Pro Danube International nevű, a dunai közlekedésben érintett szereplők érdekeit képviselő szervezet, és nyílt levélben kérte a Duna tervezhető és kiszámítható hajózhatóságát a paksi építkezés alatt és után is.

Bár a nyilvánosan elérhető levél szeptember 4-ére, azaz a kormányinfó utáni napra van keltezve, osztrák oldalak már szeptember 2-án hírt adtak róla.

A Pro Danube International a Pro Danube Austria nemzetközi partnerszervezete, székhelye Bécsben van, a nyílt levelet pedig az Európai Bizottságnak is eljuttatták – ezt érthette vagy magyarázhatta félre Magyar Péter.

A miniszterelnök szeptember 9-én egy meglehetősen pikírt posztban megismételte az osztrák panasszal kapcsolatos állítást.

A Bizottság azonban nem ebből a nyílt levélből értesült a paksi helyzetről és a fenékküszöb építéséről, hanem közvetlenül a magyar hatóságoktól.

Az európai uniós jogszabályok szerint egy esetleges villamosenergia-krízis esetén a tagországok hatóságainak haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot, a krízis okairól, a tervezett beavatkozásokról és a nemzetközi hatásokról egyaránt.

Az Átlátszó megkeresésére az Európai Bizottság közölte, hogy megkapták ezt az ún. korai figyelmeztetést a magyar hatóságoktól, és a magyar fél az augusztus 19-ei Electricity Coordination meetingen is ismertette a paksi atomerőmű termelésének fenntartására irányuló intézkedéseket.

Paksi fenékküszöb: kikezdte az építményt a felgyorsult sodrás és a meder kimosódása Mindezek mellett emlékeztetettek arra is, hogy Magyarország a Duna vízminőségéért felelős Duna-védelmi Nemzetközi Bizottságot (ICDPR), valamint a hajózásért felelős nemzetközi Duna Bizottságot is értesítette a fenékküszöb építéséről és a hajózási csatorna lezárásáról.

Ahogy ezt már augusztusi cikkünkben is megírtuk, a szervezetek folyamatos egyeztetésben állnak a magyar hatóságokkal, a Duna Bizottság pedig rendkívül szakértői egyeztetést is összehívott a témában.

A fenékküszöb közép- és hosszú távon erodálódni fog – Takács Attila vízépítő mérnök a paksi műtárgyról A szakértői egyeztetésen elhangzott, hajózással kapcsolatos aggályokat a Duna Régió Stratégia Duna-menti országai szeptember 3-án egy közös állásfoglalásban is megerősítették.

A dokumentumot a magyar kormányfőnek és a közlekedési miniszternek is eljuttattak, írta az illetékes osztrák minisztérium közleményében .

Fülöp Orsolya Címlapkép: A drónnal készült felvételen veszteglő uszályok a Dunán Komáromnál 2026. július 30-án.

Nemcsak a folyó magyarországi, hanem gyakorlatilag a Duna teljes, 2412 kilométeres hajózható szakaszán megnehezíti a Duna rekord alacsony vízállása a nagyobb merülésű hajók közlekedését.

MTI/Máthé Zoltán Source