Tovább csökkent az építőipari termelés, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által ma közzétett iparági gyorsjelentés már a harmadik egymást követő hónapban jelez havi és éves alapon mínuszokat.

Az épületek építésének volumene 2026 júliusában 10,7 százalékkal, az egyéb építményeké 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az új szerződések volumene 24,4 százalékkal csökkent júliusban éves összevetésben.

Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 25,5, az egyéb építményeké 23,6 százalékkal esett vissza.

A július végi teljes szerződésállomány volumene ugyanakkor 0,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a KSH-adatokhoz fűzött értékelésében rámutatott, az ágazat gyenge teljesítményében az állami és a vállalati megrendelések visszaesése egyaránt szerepet játszik.

Az állami oldalon a költségvetés helyzete, az ebből fakadóan elhalasztott beruházások, valamint a kormányváltás miatti beruházáslassulás okozhat problémát.

Miután az építőipar erősen függ a kormányzati megrendelésektől, egy választási év jelentősen befolyásolja a teljesítményét.

A vállalati oldalon Regős Gábor a magas termelési árakat, a gazdasági helyzet bizonytalanságát, a gyenge külső keresletet és az uniós forrásokkal kapcsolatos kivárást emelte ki.

A nagyberuházások egy része már kifutott, újak pedig még nem indultak.

Nem lenne meglepő, ha az építőipar a harmadik negyedévben is visszafelé húzná a GDP növekedését.

Az elemző szerint rövid távon a felsorolt tényezők jelentős része a következő hónapokban is fennmaradhat.

Ezt támasztja alá, hogy az új rendelések volumene mintegy negyedével szűkült, miközben a teljes rendelésállomány stagnált.

Az építőiparon belül egyedül a lakásépítés teljesíthet kedvezőbben az Otthon Start-hatás miatt.