Tartósan öt százalék fölött maradhat a munkanélküliségi ráta Magyarországon – figyelmeztetett György László közgazdász.

Úgy látja, a gazdaság növekedéséhez mindenekelőtt stabilizálni kell a jelenlegi átmeneti helyzetet, és meg kell őrizni a már foglalkoztatott munkaerőt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 júniusa és augusztusa között csaknem 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a háromhavi munkanélküliségi ráta pedig 4,8 százalékra emelkedett.

György László szerint a kormánynak azt is át kell gondolnia, milyen szerepet szán az építőiparnak, valamint a kínai autó- és akkumulátoripari beruházásoknak.

Emellett úgy véli, az Európai Uniónak is újra kell pozicionálnia magát az Egyesült Államokkal és Kínával szemben – számolt be az ATV.

Kelet-nyugat, külföldi munka, továbbképzés Nógrádi József, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder egyik vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a keletről nyugatra költöző vagy ingázó munkavállalók számára a nyugat-magyarországi munkahelyek sokszor csak átmeneti állomást jelentenek.

Szerinte sokan végül Ausztriában vállalnak munkát, ahol magasabb fizetéshez juthatnak. „Éveken keresztül mértük a magyar munkavállalók mobilizálhatóságát, és azt láttuk, hogy egyébként a magyar munkavállalók mennének, de hogyha már mozdulniuk kell, hogy kelet vagy Nyugat-Magyarország, tehát keletről Nyugat-Magyarországra utazik át valaki, akkor sok esetben gyakorlatilag dobbantanak, használja a nyugat-magyarországi munkavállalást, és hip-hop már Ausztriában találja magát” – mondta Nógrádi József.

Hozzátette: ha valaki már eleve csak ritkán tud hazautazni Kelet-Magyarországra, könnyebben keres olyan külföldi lehetőséget, ahol még többet fizetnek neki.

A továbbképzések szerepét Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is hangsúlyozta.

Szerinte a munkavállalók jelentős része nyitott lenne a tanulásra, de a képzéseknek valódi, a munkaerőpiacon is hasznosítható tudást kellene adniuk.

Zlati Róbert példaként olyan programokat említett, amelyek nem hoztak eredményt.

Mint mondta, egyes képzések esetében nem a munkavállalók együttműködésének hiánya okozta a kudarcot, hanem az, hogy maga a képzés nem volt megfelelő.

Nyíregyházi példát is említett, ahol szerinte egy programnak nem volt érdemi haszna, és inkább csak a teljesítés vagy a rendelkezésre álló pénz elköltése lehetett a cél.

A humanoid robotok megjelenése a kétkezi munkát is kiválthatja György László az ATV Híradó kérdésére arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia és a humanoid robotika fejlődése középtávon komoly kockázatot jelenthet a munkahelyekre.

A Világgazdasági Fórum számításaira hivatkozva azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia világszerte a munkahelyek 40 százalékát érintheti, a fejlett országokban pedig ez az arány elérheti a 60 százalékot.

A közgazdász szerint a humanoid robotok megjelenése a kétkezi munkát is kiválthatja.

Ugyanakkor új lehetőségek is nyílhatnak: az Nvidia alapítója, Jensen Huang például arról beszélt, hogy az Egyesült Államok jövőbeli milliomosai között villanyszerelők is lehetnek, mivel az adatközpontok működtetése és karbantartása ilyen szakembereket igényel.

György László úgy látja, a magyar gazdaság előrelépéséhez az uniós energiakitettség csökkentésére, valamint a jelenlegi átmeneti gazdasági helyzet mielőbbi stabilizálására is szükség van. (Vg.hu)