A magyar kormány 2019-ben Felzárkózó Települések (Fete) néven indított országos szintű felzárkóztató programot, a KSH adatai alapján kiválasztott 300 hátrányos helyzetű település részvételével.

Ennek alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) több évtizede működő Jelenlét Programja, melynek eredményeit látva a kormány a szervezetet kérte fel a Fete program elindítására és koordinálására az említett településeken.

A korábban nem látott nagyságrendű, 2025-ben már 300 helyszínen, 28 megvalósító szervezet közreműködésével zajló program célja, hogy az ezeken a helyeken élő közel 300 ezer ember évtizedek óta tartó leszakadását megállítsák és visszafordítsák.

A programban az alapvető feladatokat a minden településen létrejött Jelenlét Pontokon keresztül látják el a megvalósító szervezetek.

Itt zajlik a Fete-településeken élők személyre szabott segítése, a közösségépítés, a mindennapos szociális munka.

Emellett a program eddigi szakaszában a felzárkózás hét részterületére koncentráltak, melyek a kora gyermekkor, az oktatás, az egészségügy, az energetika, a gazdaságfejlesztés, a lakhatás és a sport.

A munkát Vecsei Miklós , a szeretetszolgálat volt alelnöke, a Diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztosként koordinálta.

Ám az eleinte állami, majd később európai uniós finanszírozással működő program komoly problémákkal szembesült.

A felzárkóztatás sajátossága, hogy településenként eltérő problémákat kell megoldani, melyek sokszor menetközben is változnak, erről pedig a finanszírozóval szükséges egyeztetni – ám ezek az előző kormány és az EU közötti viharos kapcsolat miatt elakadtak.

Thaisz Miklós MMSZ-ügyvezető szerint „folyamatosan bizonytalan finanszírozási és szabályozási környezetben kellett dolgozniuk.” Többek között ez vezetett oda, hogy Vecsei Miklós a kormányváltást követően lemondott alelnöki tisztségéről, és teljesen háttérbe húzódott, az MMSZ pedig 2026. március 1-jétől új vezetőt nevezett ki a Fete-program élére, továbbá 2026 tavaszán belső, később külső vizsgálatot is indított a program felülvizsgálatára.

Az elmúlt hét év tapasztalatairól, a finanszírozási nehézségekről és a program hosszú távú kifutásáról is beszélgettünk Romhányi Tamással , a szervezet kommunikációs vezetőjével. * A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját február óta ügyvezetőként irányító Thaisz Miklós nemrég arról beszélt: súlyos válságba került a szervezet a Fete-program miatt.

Mennyire nagy a baj?

Elég nagy, de a program méretei miatt nem is beszélhetünk kicsi problémáról, hiszen, ha a források felhasználásának akár csak néhány százalékát problémásnak ítélik, az önmagában a Máltai Szeretetszolgálat legsúlyosabb válságát idézheti elő.

Mielőtt azonban erről beszélnénk, szeretném leszögezni: a Felzárkózó Települések program alapvetően teljesítette eddigi vállalásait, az elmúlt hét évben emberek tízezreinek életében hozott érzékelhető változásokat, teremtett új esélyeket a kisgyermekeknek, hozott elmozdulást a munka világában, innovációt az egészségügyi ellátásban, új szemléletet az elmaradott települések iskoláinak munkájában.

És sajnos van a programnak olyan része is, ami a 2026. június 30-i határidőig nem teljesült, és most nem tudni, mikor zárhatjuk le, hogyan számolhatunk el vele.

Mely elemek a problémásak?

The post „A döntés már nem a miénk, elfogyott az időnk” – a válságba került Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjét kérdeztük a roma integrációról first appeared on 24.hu .