János történész, akadémikus, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumának elnöke vezeti majd azt a bizottságot , amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának keretében vizsgálja a még titkosítás alatt lévő nemzetbiztonsági iratokat.

A Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságban helyet kapott még négy, nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismerettel rendelkező személy és hat elismert szakértő-kutató.

A kutatók között olyan nevek tűnnek fel, mint Ungváry Krisztiáné , Tabajdi Gáboré és Müller Rolfé .

A tizenegy szakértő-kutató mellé az ellenzéki képviselőcsoportok közös javaslatára Földváryné Dr.

Kiss Rékát , a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és Csejoszki Mihályt is kinevezték a bizottság tagjának.

Mónus Márton / MTI Rainer M.

János, történész, egyetemi tanár beszédet mond az 1956-os pesti nők előtt tisztelgő arcképkiállítás megnyitóján 2020. október 23-án.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a Telexnek arról beszélt , hogy az ügynökakták miatt sok család szomorú lesz.

Október 22-étől ugyanis nyilvánosságra hozzák azokat.

A miniszter úgy fogalmazott: eddig egyik kormánynak sem volt bátorsága, érdeke szembenézni a múltnak ezzel a részével.

Hogy milyen iratokat hoznak majd nyilvánosságra, arra Cseh Gergő Bendegúz , az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatója Klubrádiónak adott korábbi nyilatkozatából következtethetünk .

Az interjú alapján októberben várhatóan az úgynevezett hatos kartonokat és a B-dossziékat fogják publikussá tenni.

A hatos kartonok a beszervezettek statisztikai alapadatait tartalmazzák, a B-dossziékból pedig az derülhet ki, hogy milyen körülmények között szervezték be a hálózati személyeket a Kádár-korban a titkosszolgálatok.

The post A kutatók már sejtik, kiről derülhet ki, hogy besúgó volt a Kádár-korban first appeared on 24.hu .