A kezdetektől vita van arról a tömeggyártók és az EU biztonsági szakértői között, hogy mibe kerülnek a gyártóknak és a vásárlóknak az olyan kötelező biztonsági berendezések, mint a sebességkorlátozó, az automatikus vészfék vagy a fáradtságfigyelő.

Bár az autógyárak már a szabályok bejelentésekor jelezték, hogy drága lesz a végeredmény, csak mostanában hallani tőlük olyan hangokat, amelyek a kötelezettség feloldását követelik.

Katrin Adt, a Dacia vezérigazgatója az egyik ilyen kritikus: az Autocarnak adott nyilatkozatban vázolta, hogy miben látja a problémát. „A világnak több Daciára lenne szüksége, mint bármikor korábban, és egyre nehezebb Daciának lenni… Az európai piac 2019 óta elveszített hárommillió vásárlót, és úgy tűnik, az eladások nem is térnek vissza a Covid előtti szintre… Ha elvégezzük a matekfeladatot, ez kb. tíz autógyárat, 12 millió gumiabroncsot, 15 millió ülést, 9 millió ablaktörlőt tesz feleslegessé… Mindez ijesztő, ha az európai gazdaság oldaláról nézzük – máshol ilyen nem történt – és ha az okokat kutatjuk, az derül ki, hogy mindez azért történt, mert az autók túl drágák lettek.

Az árak emelkedésének okai pedig ezek az új szabályok.

Ez a probléma nem tűnik el magától.” Adt szerint a szigorodó emissziós és biztonsági előírások teljesítése köti le a Dacia fejlesztési költségvetésének és mérnöki kapacitásának negyedét. „Már kb. száz ilyen előírást teljesítettünk, és még 107 van hátra csak az évtized végéig… Az igazi kérdés az, hogy a vásárlónak valóban erre lenne-e szüksége.

A legtöbbet használt gomb az autóinkban az, amellyel kikapcsolható a biztonsági rendszerek összes csipogása… (Ez a My Safety névre hallgat – a szerk.) Épp ezért arra kértük az Európai Bizottságot, más gyártókkal együtt, hogy legalább a kisebb autókra vonatkozó szabályokat fagyasszák be egy időre, hogy legyen esélyünk megfizethető mobilitást kínálni.” Korábban a Renault vezérigazgatója, Fabrice Cambolive ennél is konkrétabb volt: azt mondta, a személyautókra vonatkozó szabályok 10 éves befagyasztására lenne szükség, hogy az európai autógyártók összeszedhessék magukat.

Más gyártók vezetése szintén megfogalmazott hasonló elképzeléseket: a Fiat részéről azt javasolták, hogy egy alacsony végsebesség-korlátért cserébe hadd hagyjanak el az olcsóbb, kisebb autókból egyes, drágább aktív biztonsági berendezéseket.

A nyilatkozatokat persze érdemes kritikusan olvasni: az autógyáraknak nyilván érdeke, hogy minél nagyobb legyen a nyereség.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy az olcsó kínai autódömping és a gyorsan változó szabályok követése együtt nehéz helyzetbe hozta az európai autóipart, ami elbocsátásokhoz, sőt, gyárbezárásokhoz vezetett az elmúlt években, és a trend látványosan folytatódik.