Az intézmény rangja, súlya és méltósága érdekében Sulyok Tamásnak le kellett volna mondania – erről beszélt egy hónappal ezelőtt a Klubrádiónak adott interjúban Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, akit kedden választ meg köztársasági elnöknek a parlament.

Bakát az Alaptörvény 17. módosításáról is kérdezték – aminek kihirdetésével megszűnt Sulyok megbízatása.

Baka András azt mondta, szerinte Sulyok eltávolítása nem hasonlítható ahhoz, hogy őt távolította el a Fidesz (a hasonlóság, hogy mindkettő egy alkotmánymódosítással történt), hiszen előbbi a foglyul ejtett állam felszabadításának egyik kulcseleme.

A másik lehetőség a megfosztási eljárás lehetett volna, aminek a végén az Alkotmánybíróság mondhatta volna ki, hogy Sulyok maradhat-e a hivatalában vagy sem. „Látszik, mennyire összefonódtak a rendszerek.

Ha az Alkotmánybíróság egypárt, Sulyokot semmilyen más módon nem lehet eltávolítani.” Baka azzal érvelt, az ország felkelt, a választás azt mutatja, hogy az emberek nem akartak ilyen rendszerben élni, új jogállami rendszert akartak, ami alkotmányos alapon működik.

Ennek pedig akadálya a közjogi struktúra, benne Sulyok Tamás és mások.

Baka szerint ezt úgy lehet feltörni, ha átmenetileg új eszközöket alkalmaz a hatalom.

De ez nem azt jelenti, hogy kétharmaddal mindent meg lehet csinálni – mondta Baka, akinek már korábban is ez volt a véleménye.

Sulyok eltávolításánál világosan kell látni a célt: itt az állam felszabadításáról van szó, a köztársasági elnök elvesztette a bizalmat.

Baka szerint a változásra megvolt a felhatalmazás, „ezzel élni lehet, de nem visszaélni.” Bár a kétharmados hatalmaknál mindig „felcsillan a visszaélés réme” (az idézett szavakat a műsorvezető mondta, Baka csak rábólintott), de most ezt nem érzi.

Egy átmeneti állapot van, egy példátlan, autoriter rendszer lebontása folyik.

Egy olyan autoriter rendszeré, ami modellként akart szolgálni Európában és máshol. „Ennek lebontása bizonyos rendkívüli eszközöket, intézkedéseket igényel, de látni kell, hogy ennek is van határa, nem lehet politikai zsákmányszerzésről szó.” Ezek után arról beszélt, hogy a köztárasági elnök helyére nem lehet pártkatonát vagy politikust ültetni, egy független emberre van szükség, aki nem kötődik a Tiszához, a politikához, és ez a függetlenség a biztosítéka annak, hogy a hivatala ideje alatt őrködni fog az állam intézményeinek alkotmányos működése felett.

Baka arról beszélt, olyan ember kell, „aki képes átlátni, hogy átmeneti helyzet van (…), a cél egy új alkotmány létrehozása, az alkotmányos jogállam kiépítése és megszilárdítása. (Baka András jelöltségéről szombaton döntött a Tisza-frakció , a Fidesz rögtön utána Tisza-bábozni kezdte .) Sulyok elmozdításával és az Alkotmánybíróságra vonatkozó változtatásokkal egyetért (Polt Péter elnököt és másik három alkotmánybírót azzal váltottak le, hogy 70 évnél meghúzták a korhatárt, Hende Csaba pluszban távozik), azzal viszont nem, hogy a képviselői mandátumot 12 évben korlátozzák. „Ezt a megoldást elfogadhatatlannak tartom.” Megérti, hogy a Tisza vérfrissítést akar a parlamentben, de ezt nem lehet jogszabállyal elérni.

Baka szerint egy demokráciában a választók ezt normális körülmények között, a verseny eredményeként elvégzik.

Nem hisz abban, hogy ezt adminisztratív eszközökkel biztosítani lehet.

Szerinte ezt a strasbourgi bíróság is alaposan megvizsgálja majd, érdemes megnézni, mint mondtak korábban a szabad választásról.

A nemzetközi szabályok is a kétharmad korlátját jelentik.

A miniszterelnöki ciklus korlátozásával viszont egyetért, azt nem tartja visszamenőleges hatályúnak.

Baka a választás után a 24.hu-nak is adott interjút, amiben a többi között arról beszélt, megbecsülni sem tudja az előző rendszerben ellopott vagyon mértékét. ]]>