Somogy megyében, Kaposmérő mellett terül el a Kassai-völgy, amely mintegy 25 hektáron ad otthont a világ egyik legismertebb lovasíjász központjának.

Miközben az ország számos pontján arról hallani, hogy kiszáradnak a folyóink, tavaink, és a talaj is egyre vízhiányosabb, itt még mindig zöldellnek a völgy alacsonyabban fekvő legelői.

Kassai Lajos , a modernkori lovasíjászat megteremtője a Pénzcentrumnak adott interjújában elmondta, mit csinál másképp, mint az állam.

A völgyben a bivalyok még mindig abban a vízben fürdenek, ami a téli hóolvadásból maradt ránk, hiszen azóta Kaposmérőn is szinte esély sem volt csapadékra – jelentette ki.

Mint Kassai elmondta, azt a döntést hozta meg, hogy az őseinkhez hasonlóan az ártéri vízgazdálkodást próbálja rekonstruálni.

Ennek lényege, hogy a csapadék, ami ebben völgyben esik, azt onnan már nem engedi ki.

Gátakkal kezdte el megfogni a vizet, és amikor megtelt egy kis vízlépcső, épített egy másikat, aztán egy harmadikat.

Így a völgyben ma már nyolc apró tavacska van.

Ez otthont ad a vízibivalyoknak, kacsáknak és a libáknak.

És mivel a víz a hő hatására folyamatosan visszapárolog, az alacsonyabb részeken szinte folyamatosan zöld marad a legelő.

Ha ez nem lenne, akkor hasonló bajban lennék, mint amilyenben jelenleg Magyarország van.

Az ország ugyanis nemhogy nem fogta meg ezeket a vizeket, hanem belvízként kezelte, és elsődleges szempontnak tartotta, hogy a víz minél előbb hagyja el hazánkat.

A víz elhagyta az országot, és ennek köszönhetően kiszáradt – mondta a lovasíjász.

Kifejtette: véleménye szerint ugyanazt kellene csinálni nagyban, mint amit ő a völgyében csinál kicsiben.

Az árvízvédelemnek példaképp nem arról kellene szólnia Kassai szerint, hogy az árvíztől védjük meg az országot: hanem hogy az árvizet védjük meg, és terítsük szét az ország teljes területén.

Erre kellenének az árokrendszerek, amelyek visszapárologtatnák a vizet, és nagyjából ugyanaz lenne az ökológiai rendszer nagyban, mint ami a völgyben kicsiben.

A magasabb részeken teljesen kiszárad, de az alacsonyabb részeken megmarad a fű.

Második honfoglalás?

Kassai Lajos elmondása szerint az Árpád-kort követő két-három emberöltő alatt a Kárpát-medence teljesen áthangolódott az ártéri vízgazdálkodásra.

Ez tökéletesen működött egészen Mária Terézia koráig, aki betemettette a fokokat, mert akadályozták a hajóvontatást.

Áradáskor a víz így ki tudott folyni, de a fokrendszer már nem tette lehetővé, hogy visszafolyjon.

Ettől kezdve nem tudták szabályozni ezeket a rendszereket, és elmocsarasodott a Kárpát-medence.

Ezeket a mocsarakat aztán Széchenyi csapolta le – ő egyébként új honfoglalásnak hívta, amit csinált, hogy termőföldekhez jussanak.

Így alakultak ki a szántók a búza- és gabonatermesztésnek köszönhetően, és emiatt sivatagosodik el lassan a Kárpát-medence.

Lehet, hogy 200 évvel ezelőtt ennek volt létjogosultsága, de mindig le kell követni a klimatikus viszonyokat, és ez a szárazság most új szemléletet, egy paradigmaváltást követel.

Kassai szerint ha racionálisan nézzük, akkor visszafordítható lenne a folyamat, ha viszont a társadalmi oldalát, akkor rendkívül problémás, mert egy megosztott nemzetben élünk, amelyben a fontos döntéseket nagyon nehéz keresztülvinni.

A legnagyobb probléma szerinte, hogy mára olyan területek is beépültek, amelyeket vissza kellene adni a természetnek.

A lovásíjász szerint ami most a magyarokra vár, legalább akkora feladat, mint a honfoglalás volt.

Mint mondta, az őseink, akik át tudtak települni a Kárpát-medencébe, be tudták lakni azt, és a vándorló életmódról áttértek a letelepedett életmódra, néhány emberöltő alatt megoldották ezt a feladatot.

A kihívás szerinte a 21. században sem kisebb a magyarság előtt.

Kassai szerint tehát változásra van szükség, de egy ekkora átalakítás rengeteg érdeket sértene, hiszen nagyon összetett feladat lenne az országot úgy átalakítani, hogy hosszú távon is fennmaradhassunk.

Azt is választhatjuk, hogy nem oldjuk meg a problémát.

Ez lesz a vesztünk, ha nem lépünk – zárta.

Kapcsolódó Kassai Lajos lovasíjász: Csináljanak valami nagyon mást, mint ami eddig volt!

Interjúnkban az íjkészítőként induló Kassai többek között elmondja, miért lenne fontos meghaladni a magyarság megosztottságát, mi lenne a jó irányba tett első lépés, illetve mit tanulhatnánk Kínától.

The post Kassai Lajos: Ami most a magyarokra vár, legalább akkora feladat, mint a honfoglalás volt first appeared on 24.hu .