Sem Benjamin Netanjahu miniszterelnök jobboldali koalíciója, sem a legnagyobb ellenzéki szövetség nem szerzett elegendő mandátumot az önálló kormányalakításhoz az izraeli parlamenti választáson – derült ki a péntek hajnalban közzétett végleges szavazatszámlálási eredményekből, amikről a New York Times számolt be .

Netanjahu pártja, a Likud a szövetségeseivel együtt 53 helyet szerzett a 120 fős parlamentben, jóval kevesebbet a 2022-ben elért 64 mandátumnál.

A Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök vezette ellenzéki tömb 48 mandátumot kapott, míg két arab párt összesen 19 képviselőt küldhet a parlamentbe, ami történelmi rekordnak számít.

A kormányalakításhoz legalább 61 mandátum szükséges.

A választás tétje elsősorban az volt, hogy hivatalban maradhat-e Izrael leghosszabb ideje kormányzó miniszterelnöke.

Ez volt az első parlamenti választás a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása és az azt követő gázai háború óta.

Bár Netanjahut sokan bírálták azért, mert nem vállalt felelősséget a támadás megakadályozásának elmulasztásáért, az ellenzéknek nem sikerült egyértelmű győzelmet aratnia.

A részvétel 1999 óta nem volt ilyen magas, Netanjahu pedig a várakozásoknál jobban szerepelt.

Kampányában elsősorban a biztonsági fenyegetésekre és az arab pártok növekvő politikai befolyására épített.

Az eredmények most nehéz döntés elé állítják Eisenkotot, aki a kampányban azzal vádolta Netanjahut, hogy a tekintélyelvűség felé sodorja Izraelt, és rombolja az ország nemzetközi megítélését.

Az ellenzéki vezető vagy megpróbál együttműködni az arab pártokkal Netanjahu leváltása érdekében, vagy egy nemzeti egységkormány lehetőségét mérlegelheti a jelenlegi miniszterelnökkel.

Az előbbi azonban politikailag különösen kényes: az izraeli zsidó pártok jelentős része, köztük az ellenzék több tagja is, elutasítja az arab pártok kormányzati részvételét.

Eisenkot eddig maga sem kötelezte el magát mellettük, sőt azt mondta, hogy jelenleg egyikük sem felel meg a koalíciós feltételeinek.

A következő lépés Iszak Hercog államfőé, aki november 4-én kapja meg hivatalosan a választási eredményeket, majd a pártvezetőkkel folytatott egyeztetések után felkér valakit a kormányalakításra.

Assaf Shapira, az Israel Democracy Institute kutatója szerint várhatóan Eisenkot kaphatja az első megbízást, mivel az izraeli gyakorlatban rendszerint az a jelölt élvez elsőbbséget, akit a legtöbb pártvezető támogat.

A felkért politikusnak 28 napja lesz a parlamenti többség megszerzésére, amit további 14 nappal meghosszabbíthatnak.

Ha a próbálkozások kudarcot vallanak, új választás következhet.

Az elhúzódó tárgyalások ugyanakkor Netanjahunak kedvezhetnek: amíg nem alakul új kormány, ügyvezető miniszterelnökként hivatalban maradhat.

Izraelben így ismét előállhat a 2019 és 2022 közötti politikai patthelyzet, amikor három év alatt ötször tartottak parlamenti választást.

Netanjahu támogatói számára az eredmény azt jelenti, hogy a miniszterelnöknek továbbra is van esélye megtartani a hatalmat, ellenfelei viszont egy újabb, hónapokig elhúzódó kormányalakítási válságtól tartanak. ]]>