„Eleve úgy készültem, hogy nagyon sok munkát beraktam, sok erő van bennem, és tudtam mire vagyok képes.

Azt is sejtettük, hogy ez a forma a mezőny elejére repít, ha megcsinálom, amit tudok” – nyilatkozta az M4 Sportnak. „Amikor a márciusi, dudincei versenyt megnyertem, az nagy önbizalmat és löketet adott.

Most sem ijedtem meg, hogy az élen vagyok.

Azt beszéltük, hogy keresem a saját ritmusom, akkor sincsen semmi baj, ha valaki velem jön, vagy éppen lehagy.

Örültem is, hogy feladtam a leckét a többieknek, akik csak 30 kilométer környékén értek utol.” Venyercsán szerint a hajrában kezdődtek a problémák, az utolsó 5-6 kilométeren ugyanis három figyelmeztetést is kapott, de amíg azt le nem adják, addig nem lép életbe.

Egyet azonban leadtak, 41 km-nél került fel a táblára, így a 42. km-nél ki kellett kiszállnia négy percre. „Nem hiszem, el, hogy a végén, biztos érmes helyen kell rájönni arra, hogy nem jó a technikám.

Pedig még próbáltam is figyelni rá, úgy gondoltam, inkább legyek csak bronzérmes, mint semmi.

De nem jött össze.

Egész bután érzem magam, nem éreztem azt, hogy a végén annyira mást csinálnék” – bosszankodott.

Emésztenem kell, de azért dühítő.

Sokszor éri az a vád a gyaloglást, hogy a bíráskodás túl szubjektív.

Én szeretem a gyaloglást, szeretném is, hogy minél tovább az atlétikai programban maradjon, de – bár nyilván most rajtam csattant az ostor – valóban szubjektív.

Kapcsolódó Magyar sportolóé az atlétikai Eb drámája: Venyercsán Bence hihetetlen módon bukta el az érmét A magyar gyalogló sokáig vezetett is, de a 41. km-nél megkapta a harmadik figyelmeztetését.

The post „Egész bután érzem magam” – Venyercsán Bence nem hiszi el, hogy a végén, érmes helyen kell rájönni arra, hogy nem jó a technikája first appeared on 24.hu .