A glaukóma , amely világszerte körülbelül 80 millió embert érint, egy olyan betegségcsoport, amely károsítja a látóideget, amely a vizuális információkat a szemtől az agyba szállítja.

Ez akár tartós látásvesztéshez is vezethet, először a perifériás látást, később pedig a központi látást érinti.

A szürkehályog még ennél is gyakoribb, világszerte több mint 94 millió embert érint: hosszútávon homályos látást és vakságot is okozhat.

Az öregedés mindkét betegség kockázatát jelentősen növeli, ahogy a cukorbetegség is.

Most azonban egy 41 tanulmányt áttekintő kutatás , amely összesen több millió ember adatait vizsgálta, megállapította, hogy azok az emberek, akik nagyobb légszennyezettségnek vannak kitéve, nagyobb eséllyel alakul ki ilyesfajta betegség, írja a LiveScience .

A kutatók számos szennyező anyagnak, a kisebb és nagyobb méretű szálló por (PM2,5, PM10), a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, az ózon és a szén-monoxid hatását is vizsgálták.

A tanulmányok többsége az emberek hosszú távú expozícióját az otthonaik körüli és közösségeikben uralkodó szennyezettségi szint alapján becsülte meg.

A csapat így össze tudta hasonlítani a légszennyezésnek való kitettséget a glaukóma, a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció (AMD) előfordulási arányával.

A konklúzió egyértelmű volt: a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométeres vagy annál kisebb, apró részecskék mutatták a legtisztább összefüggést a glaukómával és a szürkehályog kockázatával.

Mekkora a rizikófaktor?

A PM2,5-nek legnagyobb mértékben kitett embereknél 70 százalékánál nagyobb volt a glaukóma kialakulásának esélye, mint azoknál, akiknél a legkisebb volt a kitettség.

Az apró részecskéjű szállópornak való, az adatok alapján átlagos kitettség a glaukóma kockázatát 8, a szürkehályog kockázatát pedig 4 százalékkal emelte meg.

A többi anyag esetében nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók pedig jelezték: a PM 2,5 és a szürkehályog, valamint a glaukóma között sem tudtak ok-okozati kapcsolatot megállapítani, lévén csupán megfigyelésből származtak az adatok.

Ahmed Alnabihi , a tanulmány társszerzője szerint a kockázatnövekedés oka, hogy a tüdővel vagy a bélrendszerrel ellentétben a szem felszíne közvetlen, folyamatos kapcsolatban áll a levegővel, így a szennyező anyagok egyedülállóan közvetlen úton jutnak be a szervezetbe, ami károsodást okozhat.

Kapcsolódó A hulladékégetés és az autózás okozza az aggasztó magyarországi levegőminőséget Budapest – más magyar városokkal együtt – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a rosszabb levegőminőségű városok közé tartozik.

A Levegő Munkacsoport szakértői szerint az eredmény ráadásul csalóka, a régiónkban a mértnél is károsabb lehet a levegő.

The post Összefüggést találtak a szembetegségek és a légszennyezés között first appeared on 24.hu .