Orbán Anita azt írja : „A Külügyminisztérium feladata, hogy figyelemmel kísérje a nemzetközi folyamatokat, segítse Magyarország felkészülését a klímaváltozás hatásaira, és átvegye azokat a bevált nemzetközi megoldásokat, amelyekből mi is tanulhatunk.

Ezért az elmúlt időszakban számos országgal vettem fel a kapcsolatot, hogy megismerjük a vízgazdálkodás területén alkalmazott legjobb gyakorlatokat.” A külügyminiszter javasolni fogja, hogy „az extrém időjárással járó régiónkat érintő hatás - legyen szó aszályról, hőségről, vízhiányról vagy éppen áradásról - a soron következő, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot tömörítő C5-együttműködés magyarországi ülésének is kiemelt napirendi pontja legyen” , és kezdeményezni fogja, hogy „kollégáimmal közösen tekintsük át, milyen regionális együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait országaink minél eredményesebben tudják mérsékelni” .

Szerinte az elmúlt 16 évben nem történt meg a szükséges felkészülés: „a víznagyhatalmi szemlélet és az a feltételezés, hogy Magyarország jelentős édesvízkészletei önmagukban elegendő biztonságot jelentenek, hosszú időre háttérbe szorította a szükséges beruházásokat és az alkalmazkodási intézkedéseket” , de „már mindenki számára világos, hogy ez a megközelítés téves volt” .

A Külügyminisztérium ezen a területen is a nemzetközi együttműködésre épít: „A lehulló csapadék mennyiségére nincs ráhatásunk, de arra igen, hogy a csökkenő mennyiségű, Magyarországra érkező vízkészletek a lehető legjobb minőségben érkezzenek hozzánk és hogy ezekkel felelősen bánjunk.

Ez a szemlélet fogja meghatározni kétoldalú és regionális együttműködéseinket is.

Ez a megközelítés irányadó a szomszédos országokkal folytatott együttműködésünkben is, hiszen közös vízkészleteink megóvása csak határokon átnyúló összefogással lehetséges.” ]]>