Miután nyáron kulminálódott a helyzet, várható volt, hogy a Fővárosi Közgyűlés első őszi ülésén is sok szó esik Budapest közbiztonsági, köztisztasági és PET-palackügyi helyzetéről.

A frakciók különböző módokon közelítették meg a helyzetet: a DK és a Tisza elsősorban a palack-visszaváltási rendszer irányából, a Fidesz viszont rendészeti kérdésként hozta be a témát.

Felvezetés A palack-visszaváltási rendszerről esett már szó az emberi erőforrások bizottságának keddi ülésén is, ahol a bizottság elnöke, a DK-s Keszthelyi Dorottya javaslata is terítékre került.

A javaslat eredeti formájában négy pontot tartalmazott: a főpolgármester kezdeményezzen kutatást a palackvisszaváltás városhasználatra gyakorolt hatásairól, a palackok visszaváltása után az utalvány ne legyen készpénzre váltható, ne lehessen alkoholtartalmú és energia italokra költeni, illetve az egyenkénti bedobálósak helyett „ömlesztett” visszaváltásra alkalmas automaták kerüljenek az üzletekbe.

A javaslattal kapcsolatban a bizottsági ülésen Kiss Ambrus főigazgató kiemelte, a palackok után visszakapott pénzre jó lenne, ha nem egyfajta támogatásként tekintenének, hanem úgy, mint a fogyasztók pénzére.

Ez a különbségtétel már csak azért is fontos, mert ez az alapja annak az elgondolásnak, hogy bárkinek beleszólása lehessen abba, hogy mire költi a fogyasztó azt a pénzt, amit a palackok visszaváltása után kap.

Kiss szerint ez a fajta hozzáállás több szempontból is problematikus.

Egyrészt szerinte semmilyen szinten nem életszerű az elgondolás, hogy bárki ellenőrizze, mire költik az emberek a visszaváltás után járó pénzt (és alapból sem tartja szerencsésnek, hogy ezt bárki megszabja nekik), másrészt az olyan korlátozások, mint például az utalvány készpénzre történő visszaváltásának tiltása, az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtanák, harmadrészt az egész javaslat stigmatizáló hatású, mert arra negatív sztereotípiára épül, hogy egyes állampolgárok, akik a palackok visszaváltásával foglalkoznak, a pénzt szeszre költik, aztán randalíroznak.

Kiss arra is felhívta a figyelmet, hogy az utalványok átváltásának tiltásával minden bizonnyal létrejönne egy másodlagos piac is (vagyis az utalványokat egyesek áron alul vennék meg azoktól, akiknek készpénzre van szükségük), és ez megint csak azokat hozná nehezebb helyzetbe, akiknek szükségük van a pénzre.

A közgyűlés napjára Keszthelyi a vitatott két pontot visszavonta, a bizottság ugyanis nem támogatta azokat.

A bizottsági ülésről viszont azért is érdemes megemlékezni hosszabban, mert jelen volt Zombory Csilla, az Országos Kereskedelmi Szövetség környezetvédelmi munkabizottságának vezetője, aki egyben a Spar Magyarország minőség- és környezetirányítási vezetője, illetve Bozóki Csaba, a Mohu visszaváltási és intézményi igazgatója is.

Zombory az ülésen elmondta, álláspontjuk szerint a visszaváltási rendszerre vonatkozó jogszabály önmagában is hibás, ugyanis rengeteg olyan szempontot nem vesz figyelembe, amellyel a kereskedők naponta szembesülnek.

Emlékeztetett arra, hogy jóval kevesebb átvevőhely létesült (3500 a 4200 helyett), mint amiről eredetileg szó volt, ráadásul olyan nehezítő körülmények is vannak, mint az, hogy az üzletek eredetileg egyszerűen nem úgy lettek kialakítva, hogy megfelelően, biztonságosan, higiénikusan meg tudják oldani az automaták és az azokban összegyűlő szemét tárolását.

Álláspontjuk szerint azzal, hogy nincs naponta elszállítva a felgyűlő több ezer visszagyűjtött palack, az üzletek kerülnek neház helyzetbe, ahogy rajtuk csattan az is, ha egy automata elromlik, ha sokan állnak sorba, ha a vásárlók kellemetlenségekkel szembesülnek.

A Mohu részéről Bozóki nagyjából annyit tudott hozzáfűzni, hogy az ő kezüket kötik a jogszabályok, ezért az üzletek kapacitásproblémáira nem dolguk megoldásokat keresni.

Azzal viszont egyetértett, hogy a belvárosban kevés az automata.

A felmerült más problémákkal kapcsolatban azt mondta, az automaták üzemeltetése drága, az elszállítás is költség.

A gépek állapotával kapcsolatban meg úgy fogalmazott, hogy azok javulnak, és az emberek akkor érzékelik úgy, hogy sok velük a probléma, ha épp egy olyan boltban akarnak palackokat visszaváltani, ahol nem működik a gép, és akkor gondolják, hogy sokat kell sorban állni, ha rosszkor mennek a boltba, mert „sávosan” szoktak túlterheltek lenni az automaták.

Azt Bozóki is támogatná, ha több olyan automata lenne, amibe ömlesztve lehetne bedobálni a palackokat.

Palackpara Innen indultunk, a közgyűlés ülésén viszont szakmai vita helyett váratlanul egyrésztmásrésztezésbe fordult a helyzet.

Keszthelyi azzal futott neki a javaslat tárgyalásának, hogy érdemes lenne a feltárt problémák mentén korrigálni a rendszert.

Ezt fordította át a semmiből Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) a Tisza froclizásába: szerinte a visszaváltási rendszer uniós direktíva alapján lett bevezetve, a Tisza-frakcióban pedig ülnek olyanok is, akik EP-képviselők egyben, ők tehetnek a budapestiekért mindkét pozíciójukból fakadóan.

Majd azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy az új kormány „bosszúpolitikát” folytat az építőipari vállalkozók ellen, emiatt csökken a gazdaság teljesítménye, és még a közbiztonság is romlik, ha ugyanis az embereknek van munkájuk, akkor nem a bűnözés felé mozdulnak.

Ebből a gondolatmenetből jutott el odáig, hogy a kérdés komplex, a megoldást az Európai Uniónak és az új magyar kormánynak kell megtalálnia.

A közönség soraiból ekkor bekiabált valaki, miszerint: „Radics Béla 2”, illetve „mondjon le”.

Megszólítva érezte magát az ügyben a tiszás Kulja András, aki valóban egyszerre fővárosi- és EP-képviselő, ő a válaszában arra tért ki elsősorban, hogy „megdöbbentő”, mennyire felkészületlenül szólal fel Gulyás, és hogy az előző kormány szervezte ki a Mohunak a palack-visszaváltási rendszert 35 évre, ezért a Fidesznek köszönhető, hogy elavult automatákba lehet csak palackokat dobálni, az EU ugyanis 2029-ig adott volna időt a rendszer bevezetésére. „Lehet ezt jobban csinálni?

Biztos lehet, hajrá, csinálják meg, önök vannak kormányon” – dobta vissza a labdát Gulyás.

A szintén fideszes Böröcz László szerint az valószínűleg nem fogja megoldani a problémát, ha a képviselők arról vitatkoznak, ki mennyire felkészült, ő a maga részéről azt vélelmezte, hogy a Mohunak van némi felelőssége az ügyben, és javasolta, hogy vizsgálják meg más aspektusokból is a témát.

Kulja válaszolt, szerinte Gulyás „angolnázás” közben lényegében elismerte, hogy a Fidesz átgondolatlan rendszert épített ki, míg Gulyás azt válaszolta, hogy Kulja képviselje Brüsszelben is a budapestiek érdekeit, és tegye a dolgát.

Nem volt vége itt sem, Szepesfalvy Anna (Fidesz) azt szerette volna megtudni a „szemétügyi szakembertől”, hogy ki felel a hulladékgazdálkodásért, és mit tettek eddig, amikor már több mint 100 napja vannak kormányon, majd hozzátette, hogy Kulja kapcsán mindenki meggyőződhetett róla, ki mennyire van felkészülve, amikor az ATV-ben vitázott Takács Péterrel.

Erre mondják, hogy magas labda: Kulja András örömmel (és hosszan) olvasta fel, milyen bírósági ítéletet kapott a Takács Péterrel szemben a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében.

Lélegeznek a kukák? – tette fel a sokakat izgató kérdést Szepesfalvy Anna, de Karácsony Gergely főpolgármester is megjegyezte, hogy ez a hozzászólás azért nem igazán tett hozzá semmit a vitához.

Maradjunk annyiban, hogy az elhangzottak alapján élő ember nem tudja megmondani, kinek mi a képviselők álláspontja a palackvisszaváltással kapcsolatban.

Alámerülés Ugorjunk is pár napirendi ponttal tovább: a Fidesz a közbiztonsággal összefüggésben hozott egy témába vágót, amivel húzott egy váratlant (csak részben viccelek).

Csípőből vetették be a mindig jól bevált vészhelyzetkártyát, ebben nagy újdonság nincs, csak most közbiztonsági vészhelyzetet hirdettetnének, azzal megspékelve, hogy a javaslataik közt szerepelt olyan, amihez hasonlót korábban már Soproni Tamás terézvárosi polgármester is bedobott a köztudatba.

A fővárosi Fidesz bérpótlékot adna a rendőröknek (ez a Soproni-féle Budapest-pótlék lényege is), növelné a fővárosban járőröző rendőrök létszámát és bővítené kell a közterület-felügyelők jogköreit.

A javaslatot felvezető Szécsényi Dániel apokalipikus képet festett, mondván: elharapódzott az utcai erőszak, hullazsákban visznek el embereket, a lakosság nem akar drogbandákat és szemetet látni az utcákon, mert a szabadság meg a szabadosság nem ugyanaz.

Kulja András nagyon aktív volt, így ezt sem hagyta szó nélkül, rögvest közölte is Szécsényivel, hogy ha már szabadosságot emleget, konzultáljon Szájer Józseffel, aki egykor melegorgiáról menekült el, ereszcsatornán, drogokkal megpakolva.

Gulyás Gergely Kristóf szerint „ez nagyon gyenge volt”, a szájerezés nem oldja meg Budapest közbiztonsági helyzetét, amit a főváros „liberális drogstratégiája” okozott 2019 óta.

Orbán Árpád erre előhúzott egy KSH statisztikát, miszerint regisztrált bűncselekményből több volt a Fidesz-kormány alatt, mint a kormányalakítás óta (ami legfeljebb a Fidesznek visszavágás, a komplex fővárosi helyzetről nem mond sokat), majd közölte, hogy a Fidesz által javasolt Budapest-pótlékra van politikai akarat.

Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég rendészeti szempontból kezelni az ügyet, ugyanis ellátásra szoruló emberekről beszélünk.

Ismét Kulja András következett, akinek nagyon tetszhetett az előző megszólalása, mert azzal folytatta, hogy aranyos, hogy a fideszesek úgy tapsolják meg egymás mondatait, mint a bohócok, miközben Szájer és Borkai is párttársuk volt.

Gulyás Gergely Kristóf szerint érthető, hogy Kulja András frusztrált, mert egy táncoló ember lett helyette az egészségügyi miniszter, egyébként Budapest az a hely, ahol „chemszexbulikat” finanszíroztak a városvezetés közreműködésével (ami egyébként nem igaz , bár ez a tény a vita színvonalán nem változtat semmit).

A szájerezős-melegorgiázós hozzászólások még nem, de chemszexbulik emlegetése már Barna Juditnak (Tisza) is sok volt, ő arra kérte a főpolgármestert, hogy ezentúl kicsit jobban figyeljen oda az ülésvezetésre.

Kiss Ambrus ezután megköszönte, hogy Orbán Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy olyan emberekről folyik a vita, akik az élet rossz oldalára sodródtak, zömük a gyermekvédelemből szökött, szerinte az, ha a felső középosztály dehumanizálja a társadalom bizonyos részeit, rossz irány.

Szécsényi Dániel szerint ő nem dehumanizált senkit, nem mondta, hogy nem kell szociális megoldás is, de rendvédelmire is szükség van.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt mondta, csak röviden szeretne hozzászólni a szemünk előtt kibontakozó szappanoperához, mindenesetre a belvárosi polgármesterek a belügyminiszterhez fordultak a Budapest-pótlékkal és a közterület-felügyelők jogköreinek bővítésével kapcsolatban, és míg Pintér Sándor nem is állt velük korábban szóba, most elfogadta a javaslataikat a Belügyminisztérium.

Végezetül Karácsony Gergely főpolgármester még aláhúzta, hogy a probléma létezik, Budapesten több rendőrre van szükség, de a Fidesz az elmúlt 16 évben szétverte az addiktológiai intézményrendszert, és „bűnözők, pederaszták kezére” bízta a gyerekeket.

A főpolgármester rögzítette, országos krízisről van szó, amit „az önök eszetlen, embertelen politikájának a következménye” – fordult a fideszes képviselőkhöz, majd ismét arra kérte őket, hogy szerényebben fogalmazzanak.

Ezután ebédszünetet hirdetett.

Szavazás később, addig mindenki tippelhet, átmegy-e a közgyűlésen a Fidesz javaslata, vagy sem.

A fővárosban kialakult helyzetről itt írtunk bővebben . ]]>