A már-már polihisztorként tündöklő Orbán Gáspár szerepe a csádi misszióban gyakorlatilag megkerülhetetlen volt.

Az ő jóváhagyása nélkül semmi sem történhetett, mindenről tudnia kellett, ezt mutattuk be Takács Lilivel az előző cikkünkben , a birtokunkba került belsős dokumentumok (kormány-előterjesztések, hatásvizsgálatogk, kétezres kormányhatározatok) segítségével.

Ám annak ellenére, hogy századosként szolgált a misszió szervezésének idején, nemcsak a katonai feladatokra volt ráhatása, a humanitárius projektre is nagy befolyása volt.

Előző cikkünkből is kiderült, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a kezdetektől részt vett az afrikai történetben, miután a 2023 tavaszán indult összkormányzati szerepvállalás során felkérést kapott egy Nigerben megvalósítandó agrárprojektre.

Egészen pontosan egy mintagazdaság, egy tevefarm létrehozására.

A célország később változott, Niger helyett Csád lett, de a projekt maradt.

Egy ilyen agrárprojekt, mintagazdaság, ebben az esetben tevefarm létrehozása több szempontból sem ördögtől való ötlet.

A csádiak egyrészt modern technikához jutnak, új tudást szereznek, illetve a hosszú távon fenntartható gazdaság hozzájárulhat az élelmiszer-biztonsághoz.

Az egyetemnek szakmai reputációt jelent, új tapasztalatokat, amiket a későbbiekben is hasznosíthatnak más országokban vagy más projekteknél.

A projektben Orbán Gáspár nagy szerepet kapott.

A teljes missziót koordináló úgynevezett Afrika Munkacsoportban felette senki nem volt, vele egy szinten is csak a konzul.

Orbánnak jelentett a munkacsoporton belüli orvosmisszió koordinátora és a katonai vezetés.

Mint azt az egyik, általunk megismert dokumentumban áll, „az Afrika MUCS (Afrika Munkacsoport) vezetése előírta, hogy minden beszerzést vagy módosítást, amit a MATE tervez, egy bizottságnak kell jóváhagynia, és csak akkor indulhat el bármilyen folyamat, ha a Projektvezető úr is jóváhagyta”.

Azt forrásunk megerősítette, hogy a dokumentumokban szereplő „Projektvezető úr” maga Orbán Gáspár. ]]>