Cikkünk frissül.

Nem vallotta bűnösnek magát Filemon Mihály, Nyírmártonfalva korábbi polgármestere a településnek országos hírnevet szerzett lombkoronasétány-ügy miatt indult büntetőperben a Debreceni Járásbíróságon.

Lippai Mónika vezette tárgyalásnak két vádlottja volt, Filemon és H.

II. rendű vádlott.

Az ügyészség mindkettejükre 1 év 6 hónap börtönbüntetést kért 4 év próbaidőre felfüggesztve, valamint Filemonra 2,1 milliós, H.-ra 750 ezres pénzbüntetést.

Filemonnak és vádlott társának különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt kellett bíróság elé állnia, miután a lombkoronasétányra 63,89 millió forintnyi támogatást ítéltek meg neki úgy, hogy az eljárásban két szabálytalanságot is elkövetett (ezeket később részletesen ismertetem).

A mostani az előkészítő ülés volt, ezen az ügyészség egy úgynevezett mértékes indítványt tesz a vádlottnak; ha az beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor ennek lényegi pontjaitól a bíró nem térhet el.

Az ügyészség a vádiratban azt állította, hogy Filemon célja a teljes támogatási összeg jogtalan megszerzése volt, valójában nem akarta megvalósítani a beruházást, és valótlanul állította, hogy a létesítmény betölti a funkcióját.

A II. rendű vádlott Filemon tevékenységéhez aktív segítséget nyújtott, részt vett a támogatási kérelem előkészítésétől és 2018. januári benyújtásától a csalás minden fázisában.

Lombkoronasétány lombkorona nélkül A települést 2019-2024 között a Fidesz-KDNP politikusaként vezető – majd 2024-ben már függetlenként újrainduló, de csak 32 százalékos támogatottságot elérő – Filemont idén januárban hallgatta ki gyanúsítottként a NAV, majd márciusban emeltek vádat ellene, de az ügy jóval korábban kezdődött. 2023-ban írta meg az Átlátszó , hogy Filemon 60 millió forintos uniós támogatásból épített egy lombkoronasétányt, aminek az építése közben tarra vágták a körülötte található erdőt.

A hír megjelenése után úgy próbálta kimagyarázni a dolgot, hogy nem volt feltétele a lombkoronasétánynak, hogy erdő, azaz lombok legyenek körülötte.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után megfenyegetett egy közmunkás nőt egy facebookos szmájli miatt, majd néhány hét gondolkodás után kitalálta , hogy mivel szerinte őt vérig sértették és lejáratták, minden médiumot beperel, amely beszámolt az ügyről.

Az Átlátszótól követelt is helyreigazítást és bocsánatkérést, de végül el sem ment a tárgyalásra, ahol el is bukta a pert.

Mindeközben az tény, hogy a térségi turizmust fellendítette, illetve a nem egészen kétezer fős települést, ahogy mondani szokás, feltette a térképre.

Az úgynevezett lombkoronasétányt az akkori amerikai nagykövet is saját szemeivel akarta látni – szép látvány, mondta –, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálatot indított az ügyben.

A támogatást egyébként Filemon erdőtulajdonosként még 2018. január 2-án, tehát még polgármesterré választása előtt igényelte meg.

Egészen pontosan egy lombkoronasétányt is magában foglaló erdei kirándulóhely megépítésére igényelt 64 260 151 forintos, nyolcvan százalékos támogatást a részben hazai, részben uniós forrásokból finanszírozott Vidékfejlesztési Programból a pályázata szerint 80 325 188 forintos beruházásra.

A pályázat bírálata picit lejjebb vitte az összegeket, 79 853 715 forintban állapította meg a projekt értékét, így a 2021. május 21-én kelt támogatási okirattal 63 882 972 forintot ítéltek meg Filemonnak.

A pénzt azonban végül nem kapta meg, mert miután az ellenőrző hatóság észlelte a szabálytalanságot, a támogatás kifizetését megtagadták (ezért van a vádban csalás kísérlete, és nem csalás).

Ahogy korábban írtam, a projektben két szabálytalanság is volt: egyrészt nem felelt meg a támogatási feltételeknek a kérelem benyújtása.

A projekt kivitelezése benyújtott ajánlatok között ugyanis nem volt valódi verseny, mindhárom ajánlattevő mögött ugyanaz a vállalkozó állt.

Filemon tehát eleve nem is volt jogosult a támogatásra, de a pénzt megkapta, és így elkövethette a második, hírnevet szerző szabálytalanságot: „elhallgatta a megvalósítás lényeges körülményeit, és fenntartotta megfelelő pályázati feltételek látszatát.

A pályázattal érintett területen ugyanis időközben az erdőrészletet a vádlott kivágatta, így a projekt a támogatott közjóléti funkcióra alkalmatlanná vált” – hogy a vádiratot idézzem.

Így valósult meg végül Nyírmártonfalván az erdő és így lombok, lombkoronák nélküli lombkoronasétány. ]]>