A nyomozati iratok szerint nemcsak Seszták Miklóst, hanem ügyvédjét, Papp Gábort is megfigyelték a volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztése előtt – erről az ismert ügyvéd beszélt a 24.hu-nak.

Papp azt mondta, hogy nem kíván félelemben dolgozni, márpedig a nyomozati iratok még az ő saját autójának rendszámát is tartalmazzák.

Sőt, állítása szerint azt is rögzítették, hogy a 24.hu újságírójával beszélt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara közleményben ítélte el, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárásban Papp Gábort mint védőt megfigyelhették.

Seszták Miklóst vesztegetéssel gyanúsítják, jelenleg letartóztatásban van.

Törvénytelen volt Papp Gábor megfigyelése Az esettel kapcsolatban megkérdeztük ifjabb Lomnici Zoltánt is.

Az alkotmányjogász lapunknak elmondta, hogy a kiindulópont az, hogy a védő hivatásgyakorlással összefüggő titkos megfigyelése törvénytelen.

A nyomozati jelentésbe került adatok — kivel beszélt a Központi Nyomozó Főügyészségről távozva, milyen ruhát viselt, milyen rendszámú autóba szállt — nem járulékos technikai melléklet, hanem a védelem feltérképezése – tette hozzá az alkotmányjogász, hangsúlyozva az Alaptörvény védi a magánéletet és a magántitkot, a tisztességes eljárást és a védelemhez való jogot.

Az ügyvédi titkot a hatóság sem ismerheti meg A jogász nyomatékosította azt is, ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint az ügyvédi titok a megbízás teljesítése során megismert minden tényt és adatot lefedi, és a hatóság előtt sem tárható fel.

A büntetőeljárásról szóló törvény a védő és a terhelt közötti, hivatásgyakorlással összefüggő kommunikációra bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt nem enged alkalmazni; a fogva tartott terhelt és védője kapcsolattartása nem ellenőrizhető – mondta ifjabb Lomnici, megjegyezve, aki az engedély kereteit túllépi, bűncselekményt követ el.

A mentelmi jog felfüggesztése előtt, gyanúsítotti státusz nélkül végzett figyelés ezt a korlátot még inkább sérti: a kényszerítő jellegű eljárási cselekmény a felfüggesztés Magyar Közlönyben való megjelenésével válik alkalmazhatóvá.

Az alkotmányjogász megemlítette azt is, a „csak külső figyelés volt, nem lehallgatás” mentség sem minden esetben áll meg.

A strasbourgi gyakorlat a rögzített kapcsolati adatot, a beszélgetőpartnert és a védő mozgását ugyanabba a védett körbe sorolja, mint a telefonlehallgatást, ha a cél a védelem feltárása.

Ilyen adat a büntetőeljárásban nem használható fel. (MNO)