Navanethem „Navi” Pillay dél-afrikai jogásznak ítélte a 2026-os Nobel-békedíjat a Norvég Nobel-bizottság a béke és a nemzetközi jog előmozdításáért.

Indoklásuk szerint Pillay „kivételes bátorsággal és feddhetetlenséggel” dolgozott egy átfogóbb nemzetközi jogrend kialakításán, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás elkövetőit felelősségre vonják.

Pillay indiai tamil származású családban született a dél-afrikai Durbanban, az apartheid idején.

Ügyvédként a rendszerszintű diszkrimináció, a szegregáció és a kirekesztés ellen küzdött, Nelson Mandelát és az apartheid más ellenfeleit is védte.

Később a dél-afrikai felsőbíróság, a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék és a Nemzetközi Büntetőbíróság bírájaként dolgozott, majd az ENSZ emberi jogi főbiztosa lett.

A közelmúltig a megszállt palesztin területekkel foglalkozó független ENSZ-vizsgálóbizottságot vezette.

A közlemény szerint jelenleg a Nemzetközi Bíróság bírájaként vesz részt abban az ügyben, amiben Mianmart népirtással vádolják.

A bizottság külön kiemelte Pillay szerepét a ruandai népirtás ügyében hozott történelmi jelentőségű ítéletben. „Amikor a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék megállapította, hogy a nemi erőszak és a szexuális erőszak emberiesség elleni bűncselekménynek, valamint népirtásnak is minősülhet, az ő befolyása jelentős tényező volt” – írták.

A közlemény szerint Pillay ugyanebben az ügyben egy másik jogi áttörésben is meghatározó szerepet játszott: „először emeltek vádat egy terhelt ellen népirtásra való felbujtás miatt pusztán propaganda terjesztése alapján”.

Az indoklás hangsúlyosan foglalkozik a nemzetközi jogot és intézményeit érő támadásokkal. „A nemzetközi jog rendszere óriási nyomás alatt áll, intézményeit pedig támadások érik.

A hatalmi politika felé történő elmozdulást látunk a jogi keretek, valamint a jog és az igazságosság globális tiszteletének rovására” – fogalmaztak.

Szerintük „amikor az erő felülkerekedik a jogon, az aláássa a stabilitást, a bizalmat és a békés együttélést”.

A bizottság a nemzetközi jogrend hiányosságait is elismerte. „A szabályokon alapuló nemzetközi rend azonban soha nem volt tökéletes.

A legnagyobb hatalmak gyakran kibújtak a felelősség alól” – írták, hozzátéve: a gyakorlatban a nemzetközi jog alapján indított eljárások eltérő eredményekre vezettek attól függően, ki volt az elkövető és ki az áldozat.

Ugyanakkor szerintük egyre több konfliktust kezelnek diplomáciával, szerződésekkel és jogi mechanizmusokkal fenyegetések, erőszak és háború helyett. „A vezetők és a népek ugyanarra a következtetésre jutottak: a nemzetközi jog egy békésebb világ alapja.” A jelenlegi háborúk és válságok közepette a nemzetközi jog jelentősége szerintük tovább nőtt. „Az egzisztenciális kihívások idején – amikor több háború és konfliktus zajlik, mint amennyit a világ hosszú ideje látott – a nemzetközi jog már nem csupán a béke és a biztonság kiegészítője.

Feltétlenül szükséges.” Az idei díjjal a bizottság arra akarja emlékeztetni a világot, hogy a nemzeti és nemzetközi jogállamiság alapozza meg a béke biztosítására és a konfliktusok erőszakmentes rendezésére létrehozott rendszert. „A békéhez igazságosság kell” – fogalmaztak.

A bírákat „a rend és a káosz közötti vékony vörös vonal” őrzőinek nevezték, majd hozzátették: „Ma azonban, amikor ugyanezeket a bírákat szankciókkal sújtják, intézményeiket pedig támadások érik, bátor, előrelátó és eltökélt emberekre van szükségünk – olyan tulajdonságokra, amiket Navi Pillay bírói munkájában megmutat.” A Nobel-bizottság szerint Pillay „államokat és nemzeti vezetőket vont felelősségre, és reményt adott az erőszak és a konfliktusok áldozatainak”.

Minden tisztségében hangsúlyozta az egyének és az államok felelősségét a jogállamiság tiszteletben tartásában, és a vonatkozó normák, jogelvek meghatározásához is hozzájárult. „Navi Pillay igazságosság és emberi méltóság iránti elkötelezettsége remény és inspiráció forrása mindazoknak, akik egy békésebb világ megteremtésén dolgoznak” – zárták az indoklást.

A hivatalos díjátadó ünnepség majd december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján lesz.

Ez a hagyomány az első Nobel-díj 1901-es átadása óta.

A többi Nobel-díjjal szemben a Békedíjat nem Svédországban, hanem Norvégiában adják át.

Hogy miért döntött így Nobel, az a mai napig találgatások tárgya, az egyik lehetséges válasz szerint Svédország korábbi militarizmusa állhatott a döntés mögött.

A békedíjról egy norvég bizottság dönt, aminek tagjait a norvég parlament tagjaiból választják ki.

És ugyan minden évben terjedni kezd, hogy ki mindenkit jelöltek Nobel-békedíjra, valójában ez nem jelent többet annál, minthogy a norvég Nobel-bizottsághoz határidőig megérkezett az őt jelölő levél egy erre jogosult személytől.

Erről 2023-ban a Lakmusz írt hosszabban , miután a magyar közösségi oldalakon terjedni kezdett, hogy Böjte Csaba is jelölt.

Idén 287 szervezetet és személyt jelöltek erre jogosult emberek, a hivatalos névsort azonban nem hozzák nyilvánosságra, azt 50 évig titkosítják.

Tavaly a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado kapta a díjat.

Idén januárban aztán azt nem hivatalosan, de felajánlotta Trumpnak, a szerény amerikai elnök pedig – tíz év követelés után – elfogadta ezt.

Trump a díj megszállottja, és teljesen nyíltan lobbizik érte a nyilvánosságban és a háttérben is.

A tavalyi döntés kihirdetése előtt a norvégok komoly készültségben voltak : attól tartottak, hogy az amerikai elnök szankciókkal sújthatja az országukat, ha nem ő lesz a díjazott. ]]>