„Az igazgató cinkostársai, akik komoly szerepet játszhattak az eltussolásban, akár az intézményen belül, akár egy szinttel feljebb, egy részük legalábbis még mindig a gyermekvédelmi rendszerben van, úgyhogy nagyon várjuk az ő meghallgatásukat” – mondta a 444 kérdésére Schummer Orsolya, a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság elnöke, miután a bizottság zárt ülésen hallgatott meg a bicskei gyermekotthonhoz köthető két dolgozót.

Kérdésünkre, hogy mit tudtak meg a dolgozók nyilatkozataiból, Schummer azt mondta, megerősödött a benyomásuk, hogy a gyermekotthon „rendkívül zárt, belterjes intézmény volt, ahol szándékosan szegregálták a gyermekeket.

Azt látjuk, hogy a joggyakorlásuk folyamatosan csorbult, tehát nemcsak a 2011–12-es vizsgált időszakban, hanem gyakorlatilag folyamatosan.” Példaként említette a hazagondozást, amit állítása szerint szándékosan hátráltattak, „igyekeztek az intézményen belül tartani a gyermekeket.

Olyan információ is elhangzott, hogy a gyermekvédelmi gyámokkal a gyerekeknek nem volt alkalmuk nyugodt körülmények között, a lehető legszabadabb légkörben találkozniuk.” „Valószínűsíthető, hogy ez az oka, hogy a 2011–12 és 2016 közötti négy évben nem derült ki semmi ezekről az egyre durvább visszaélésekről.” A szociális minisztérium is foglalkozott Bicskével, de nem úgy A kormány múlt héten hozta nyilvánosságra a kormány jelentését a bicskei gyermekotthonban 2005-2025 között történt jogsértések kivizsgálásáról.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár az erről szóló sajtótájékoztatón ugyancsak beszélt arról, hogyan vesztek el a gyerekek jelzései a rendszerben, és hogy a gyermekvédelmi rendszer és a rendőrség éveken keresztül miért nem reagált megfelelően a jelzésekre.

Schummer kérdésünkre hangsúlyozta, nem zárták még le a 2011–12 és 2016 közti időszak vizsgálatát.

A kormány bicskei jelentése „egy gyermekvédelmi szakmai jelentés; mi egy egészen más szemléletből, vagy egy egészen más álláspontból vizsgáljuk ezeket az eseményeket, így szeretnénk ebben még továbblépni és meghallgatni újabb és újabb személyeket” – tette hozzá.

Valóban: a jelentésben külön le is írják, az egyéni felelősség megállapítása önmagában nem akadályozza meg, hogy hasonló esetek újra megtörténjenek.

Ezért a kormány szükségesnek tartja az olyan problémák kivizsgálását, mint a kapacitáshiány, az intézményrendszer széttagoltsága vagy a gyermekek megbélegzése. „Börtönbe zárhatnánk minden egyes felnőttet, aki valaha betette a lábát a bicskei gyermekotthonba és közrehatott a bántalmazó közeg fenntartásában, a Szőlő utcai ügy akkor is megtörténhetett volna” – írják.

A vizsgálóbizottság azonban mégiscsak felelősök megállapítására, illetve a kegyelmi jogkör felülvizsgálatára jött létre.

Schummer szerint a mostani meghallgatás után újabb személyek beidézése, illetve iratok bekérése merült fel, amiről a következő ülésen döntenek.

Balog Zoltán miatt idézték volna be Orbánt, de az ellenzék leszavazta A hét elején a parlamentben Magyar Péter többször is beleszállt Novák Elődbe, aki a vizsgálóbizottság előző ülésén levétette Orbán Viktort a beidézendő emberek listájáról, mondván, a volt miniszterelnök felelőssége egyelőre nem merült fel, vádolni se vádolta se senki.

A Mi Hazánk képviselője hozzátette, ha a meghallgatásokon felmerülne Orbán felelőssége, akkor megszavazná a beidézést.

Hogy miért volna szükséges a vizsgálat ezen szakaszában beidézni a miniszterelnököt, azzal kapcsolatban Schummer a gyermekotthont igazgató Vásárhelyi János 2016-os állami kitüntetését jóváhagyó, illetve a Kónya Endre igazgatóhelyettes kegyelméért Novák Katalinnál lobbizó Balog Zoltán nyilatkozatára hivatkozott.

A bizottság a kitüntetés körülményeit is vizsgálja, bár az alelnök Novák Előd szerint ez a kérdés nem olyan fontos a vizsgálatban.

Szeptemberben a 444 mutatta be a kitüntetés indoklását, amiből kiderült, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere terjesztette fel Orbán Viktorhoz.

Balog az indoklás nyilvánosságra kerülése után azzal védekezett , hogy ő egy 9 lépcsős felterjesztés 7. szintjén döntött róla, az előző szinteken pedig nem merült fel kifogás Vásárhelyire vonatkozóan.

Schummer szerint a döntéshozatali lánc minden szereplőjének beidézésére – így például Orbán Viktoréra is – tettek javaslatot, ezt szavazták le az ellenzéki képviselők.

Mivel a vizsgálóbizottság a tervek szerint a kegyelmi döntés meghozatalának körülményeit is vizsgálni szeretné, ám egyelőre még a kezdeteknél tart, kíváncsiak voltunk, hogy az elnök szerint képesek lesznek-e tartani a december 31-ei tervezett határidőt a jelentés elkészítésére. „Előfordulhat, hogy lesz szükség hosszabbításra.

Az az igazság, hogy sokkal inkább szeretnénk alaposságra törekedni, mint gyorsaságra.

Tehát nekünk nem az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban válaszokat kapjunk, hanem az, hogy ezek a válaszok az igazságnak megfelelőek és megalapozottak legyenek.” Elnöki lemondás a 444 cikke után A kegyelmi botrány 2024 februárjának elején robbant ki, amikor Kaufmann Balázs a 444-en megírta : Novák Katalin köztársasági elnök 2023. április 27-én kegyelemben részesítette Kónya Endrét.

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesét 2019-ben 3 év 4 hónap börtönre ítélték, amiért kényszerítéssel próbált segíteni felettesének, Vásárhelyi Jánosnak.

Vásárhelyi, a gyermekotthon igazgatója 2004–2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott .

Kónyának nem csupán tudomása volt az esetekről, súlyosabb bűne is volt.

Miután a gyerekek a rendőrséghez fordultak, és nyomozás indult a pedofil igazgató ellen, arra próbálta kényszeríteni a tanúkat, hogy változtassák meg a vallomásukat.

A döntésről szóló cikkünk után bő egy héttel Novák lemondott .

Varga Judit, aki igazságügyi miniszterként megakadályozhatta volna az elnöki kegyelmet, ugyanaznap távozott .

Balog Zoltán néhány nappal később mondott le zsinati elnöki tisztségéről, miután kiderült, ő volt az, aki közbenjárt Nováknál Kónya érdekében.

Az elmúlt évek legnagyobb botránya nyomán felélénkült a gyermekvédelemmel kapcsolatos társadalmi diskurzus, influenszerek és youtuberek kezdeményezésére több tízezer ember gyűlt össze a Hősök terén, hogy kiálljanak „az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért”.

Magyar Péter közvetlenül egykori felesége, Varga Judit, valamint Novák Katalin lemondása után adta első interjúját a Partizánban, amiben még elvetette, hogy pártalapításra törekedne.

Március 15-én mégis zászlót bontott. 2026. áprilisában megbukott az Orbán-kormány, Magyar Péter a Tisza Párt listavezetőjeként Magyarország miniszterelnöke lett. ]]>