Európai példák igazolják, hogy érdemes a mellékvonalakat újranyitni, Lengyelország különösen sikeres volt ebben az utóbbi években.

Augusztus 1-jétől ismét menetrend szerinti személyvonatok közlekednek Dombóvár és Komló között.

Ezzel három év után visszatért a vasút Baranya második legnagyobb városába, amely 2023 augusztusában veszítette el vasúti személyszállítását a tíz mellékvonalat érintő bezárási hullámban.

A 47-es számú vasútvonal újranyitását már június végén bejelentette Vitézy Dávid, majd júliusban részletesen ismertette az előkészítő munkákat.

A miniszter Facebook- bejegyzése szerint a MÁV-csoport 6500 vasbeton alj furatjavítását végezte el, helyreállította a komlói állomás vágányait, 18,4 kilométeren szabályozta a pályát, hét útátjárót épített át, valamint mintegy 750 tonna zúzottkövet épített be a pályába.

A felújításnak köszönhetően a vonatok ismét 60 km/h sebességgel közlekedhetnek, kétórás ütemes menetrenddel, dombóvári InterCity-csatlakozással.

Az újranyitás nem egyszerűen egy menetrendi döntés volt.

A vonal 2023-as bezárása után is folyamatos maradt a teherforgalom, így a pálya nem vált használaton kívülivé, azonban a személyforgalom visszaállításához jelentős pályakarbantartásra volt szükség.

A most elvégzett munkák tipikusan olyan beavatkozások voltak, amelyek gyorsan végrehajthatók, ugyanakkor jelentősen javítják az üzembiztonságot és a pályaállapotot.

Ez arra is rámutat, hogy több, korábban bezárt magyar mellékvonal esetében sem feltétlenül teljes újjáépítésre, hanem célzott pályafenntartási munkákra lenne szükség az újranyitáshoz.

Mely vonalak következhetnek?

A komlói vonal azért is mérföldkő, mert Magyarországon ez az első olyan vasútvonal, amelyen korábban megszüntetett menetrend szerinti személyszállítás ismét elindult. 2021 és 2026 között ugyanis nem volt példa arra, hogy korábban bezárt mellékvonalon rendszeres személyforgalom induljon újra.

A következő bejelentett újranyitás a 89-es számú Miskolc–Tiszaújváros vasútvonalon várható.

A személyszállítás a teljes, mintegy 35 kilométer hosszú Miskolc-Tiszai pályaudvar–Tiszaújváros szakaszon indulhat újra szeptembertől.

A vonal különlegessége, hogy jelentős ipari térséget szolgál ki, miközben Tiszaújváros Magyarország egyik legnagyobb olyan városa, amely az elmúlt években elveszítette vasúti személyforgalmát.

Ráadásul a vonal villamosított, így igen gazdaságosan üzemeltethető is.

Szintén gyakran felmerül a debreceni 106-os vasútvonal személyforgalmának helyreállítása.

A Debrecen–Sáránd közötti szakasz a városi és elővárosi közlekedésben is fontos szerepet tölthetne be, különösen a déli ipari övezet és az agglomeráció fejlődése miatt.

Pontos menetrend még egyelőre nem született, szakmai körökben régóta napirenden van a vonal személyszállításának újbóli elindítása, amit az épülő CATL gyár miatt zártak le – annak ellenére, hogy az ország második legnagyobb utasforgalmú mellékvonala volt.

A nagykereki vasútvonal újranyitása nagyobb átépítést igényel, de ennek fontosságáról a közlekedési miniszter többször is nyilatkozott .

Európában nem példa nélküli a bezárt vonalak feltámasztása A magyarországi újranyitás európai összevetésben sem számít különlegesnek, ugyanakkor jól látszik, hogy az egyes országok eltérő stratégiát követnek.

Lengyelország messze a legsikeresebb a térségben: csak Alsó-Sziléziában 2022–2023-ban több mint 170 kilométer korábban bezárt mellékvonal nyílt újra, és további szakaszok előkészítés alatt állnak.

Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában és Szlovéniában ebben az időszakban elsősorban felújítások után indult újra a közlekedés, illetve ideiglenesen lezárt szakaszok nyíltak meg ismét.

Évekkel korábban megszüntetett mellékvonalak rendszeres személyforgalmú újranyitására viszont kevés vagy egyáltalán nem akadt jelentős példa.

Európai mezőnyben is jelentős hazai vonalbezárás zajlott korábban Az Eurostat adatai alapján jól látható, hogy a személyszállításra használt vasútvonalak hossza az elmúlt években az uniós országok többségében inkább csökkent, mint nőtt.

Érdemi bővülést gyakorlatilag csak Lengyelország tudott felmutatni, ahol tudatos állami programmal sorra nyitják újra a korábban bezárt regionális vonalakat, más országokban az ideiglenes lezárások ismételt megnyitása is megjelenik.

Magyarországon ugyanebben az időszakban mintegy 5 százalékkal csökkent a személyszállításra használt vasúthálózat hossza.

Ez az egyik legnagyobb visszaesés az Európai Unióban: az Eurostat adatai szerint csak Finnország, Észtországban és Görögországban volt ennél nagyobb arányú csökkenés.

Igaz, még így is kifejezetten sűrű a hazai vasúti hálózat.

Mindez azt jelzi, hogy Magyarországon még mindig jelentős tartalék rejlik a korábban bezárt vasútvonalak újbóli hasznosításában.

Az európai példák azt mutatják, hogy nincs egységes gyakorlat: sok ország inkább fenntartja a meglévő hálózatot, míg mások aktívan bővítik azt.

Lengyelország ugyanakkor bizonyítja, hogy megfelelő közlekedéspolitikai és finanszírozási háttérrel a korábban megszüntetett mellékvonalak újranyitása nemcsak lehetséges, hanem sikeres regionális fejlesztési eszköz is lehet.

Nyitókép: Vitézy Dávid Facebook oldala The post Újra járnak a vonatok Komlóra, felkészül Tiszújváros és Nagykereki appeared first on magyarvasut.hu .