Mint arról a Qubiten többször is írtunk , a klímaváltozás miatt egyre gyarapodó hőhullámok, valamint a városi hősziget hatás következtében egyre többször válnak forró katlanná városok.

Legutóbb egy éve írtuk meg , hogy a szűk utcák, a burkolt utak, járdák és a kevés zöldfelület miatt Budapest szinte teljesen védtelen a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámokkal, illetve az egyenetlen csapadékeloszlás miatt elöntéseket, villámárvizeket okozó felhőszakadásokkal szemben.

Az idei nyár hőmérsékleti rekordjai és csapadékmentes tartós hőhullámai nyilvánvalóvá tették, hogy amit a klímaforgatókönyvek a 2030-as évtizedre jeleztek, évekkel korábban bekövetkeztek.

Hétfőn délelőtt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze; Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője; Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója és Dezsényi Péter, a FŐKERT igazgatója vázolta fel, miként próbált és próbál enyhíteni Budapest az egyre forrósodó nyári hónapokon.

Klímapara Hogy Budapest nem mediterrán városnak épült , azt bárki megérezhette, aki idén nyáron eltöltött pár órát a magyar fővárosban, amelynek épületei és az abban élőket, dolgozókat kiszolgáló infrastruktúra a téli körülményekre lett felkészítve az elmúlt évtizedekben, „miközben az éghajlatunk átváltott a nyárra” – adta meg az „Így készül fel Budapest a klímaváltozásra” címmel a Merlin színházban rendezett minikonferencia alaphangját Barsi Orsolya.

A klímastratéga szerint az átbillenés egyértelmű jele, hogy idén legnagyobb villamosenergia-terhelést 8182 megawatt értékkel idén januárban regisztrálták Magyarországon, amitől alig valamivel maradt el a nyári csúcs a június 29-én mért 7488 megawattal.

A klímaberendezések egyéni használata nem jelent fenntartható megoldást.

Barsi szerint „egy forró estén ezeknek az egyidejű villamosenergia-igénye, a készülék teljesítményétől és az egyidejű használattól függően, de akár 1000-2000 megawatt is lehet.

A június 29-én este fél 8-kor mért rekord napján dél–fél 1 körül ugyan a háztartási és saját célú napelemek teljesítménye országos szinten 2555 megawatt volt, de ez este fél 8-ra 235-re esett vissza”.

A klímahasználatnak is köszönhető, hogy „aznap Budapesten több kerületben volt áramkimaradás, mert nem bírták a hálózatok, a transzformátorok túlmelegedtek”.

A klímastratéga szerint az egyéni hűtés már rövidebb távon sem megoldás. „Az épületközponti rendszerek, amelyek a pincében, vagy a tetőn elhelyezett hőcserélőkkel operálnak, jellemzően jobb hatásfokúak, fajlagosan kisebb energiaigényűek, és még a téli fűtésre is alkalmasak.

De léteznek távhűtési megoldások is.

Európa 5-6 városában a hűtött vizet gerincvezetékeken keresztül juttatjuk az épületekhez, ez sűrűn beépített területeken jellemzően használható.

Nyilván ennek hatalmas beruházási igénye van, de van ilyen Bécsben, a bécsi városházát például ilyen rendszer hűti, de a városligeti műjégpálya is használ ilyen rendszert” – magyarázta Barsi.

Szerinte azok a legjobb megoldások, amelyek „0 megawattal terhelik a rendszereket.

Ilyen a mesterséges vagy a természetes árnyékolás, a lombkorona, a világos színű tetők, az éjszakai átszellőzés biztosítása, az átszellőztetési folyosók megtartása”, nem pedig a légkondicionálók telepítése.

Polgárjogot a városi fáknak Bardóczi főtájépítész szerint a jelenlegi szabályozási keretrendszer átalakítása nélkül esély sincs arra, hogy enyhíteni lehessen a budapesti nyarakon.

Jelenleg ugyanis a települési zöld infrastruktúrát mindössze egy kormányrendelet szabályozza, amely jóval alacsonyabb szintű védelmet biztosít a természetes klímavédelmi infrastruktúrának, mint a közművekről rendelkező törvényhelyek. ]]>