Most még sok az alacsonyan csüngő gyümölcs, amit könnyű leszedni - Kármán András pénzügyminiszter szerint többek között ezzel is magyarázható, hogy miért lesz „fejnehéz” a következő években az államháztartási hiány lefaragása, azaz miért csökken a 2030-ig tartó parlamenti ciklus első éveiben dinamikusan, majd lassuló ütemben a deficit.

Kármán András két államtitkárával, Barabás Gyulával és Kövesdy Attilával tartott háttérbeszélgetést.

A legnagyobb 2027-es kockázatnak – akár a költségvetésre, akár a gazdasági növekedésre – a pénzügyminiszter az energiaárak nemzetközi alakulását látja. „Folyamatosan az látszik az olaj, és főleg a gáz határidős alakulásában, hogy a piac arra számít: lemennek az árak, konszolidálódik az iráni konfliktus”.

De ebben van komoly kockázat, ami a rezsivédelmen keresztül a költségvetési egyenlegre is komoly hatással lehet, illetve az energiaáraknak a piac által vártnál kedvezőtlenebb alakulása a reálgazdaságra is komoly kihatással lehetnek.

A miniszter az egyenlegjavítás eszközeit így csoportosította: Felelős gazdálkodás – 1,5% Egyszeri tételek kiesése – 1,4% Igazságos közteherviselés – 0,9% Kamatkiadások csökkenése és GDP-növekedés – 0,2% Ez együtt 4 százalékkal csökkentené a deficitet.

Ugyanakkor az „igazságosság” címkével elnevezett kiadások – családi pótlék emelése, nyugdíjemelések stb. – összesen 1,4 százalékot levesz ebből, így jön ki a 2,6 százalékpontos hiánycsökkentés az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra (ez az úgynevezett eredményszemléletű hiány, a pénzforgalmi szemléletű deficit 5,2 százalékos lesz).

A hiánycsökkentés, ahogy az már délelőtt Kármán és Magyar Péter miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján elhangzott, elsősorban a kiadások lefaragásával valósul meg.

A kormányzati szektor kiadásai a GDP-arányos 51,2 százalékról 47,3 százalékra csökkennek.

Mint délelőtt is elmondták, 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentésre készül a kormány, ebből a konkrét kiadáscsökkentő lépések összege 1020 milliárd forint – mondta Barabás Gyula.

Vannak olyan területek is, ahol több kiadással számol a kormány: rezsitámogatásra 232 milliárddal több kiadást terveznek 2027-re, mint amennyi az idei költségvetésben van, míg az uniós tételek 343 milliárddal rontják az egyenleget, de „mi ezt örömmel vállaltuk, mert ezekből lesznek azok a beruházások, amik előrébb vihetik az országot”.

Az államtitkár szerint a magyar gazdaság jövőre kiszabadul a növekedési csapdából, a 2,4 százalékosra tervezett 2027-es GDP-bővülés nagyjából duplája annak, mint amennyi az egész előző parlamenti ciklusban volt.

Szerinte a gazdasági növekedésnek három hajtóereje lesz: fogyasztás (adójóváírás, kétszeres családi pótlék, kisnyugdíjak emelése, ezeknek köszönhetően erős marad a belföldi kereslet), beruházások (hazahozott uniós források, csökkenő kamatok), valamint az export bővülés új autóipari és elektronikus üzemek működésének elindulásával.

Barabás szerint a háztartások fogyasztási kiadásai jövőre 4,1 százalékkal nőhetnek az idei 4,5 százalék után, a közösségi fogyasztás 1,7 százalékkal csökken az idei 2,4 százalék után, a beruházások 5,7 százalékkal bővülhetnek az évek óta tartó, idén várhatóan 2 százalék körüli visszaesés után, míg az export 4,4 százalékkal, az import 5,5 százalékkal bővülhet.

A lakástámogatási rendszert azért kellett átalakítani, mert a korábbi támogatás főleg a jómódúakhoz került - az Otthon startos hitelek 76 százalék a két legmagasabb jövedelmi sávban lévőkhöz került -, és felhajtotta az árakat.

A Wekerle programmal beszűkítik a jogosultak körét a fiatalokra és azokra, akik tényleg első lakást vásárolnak, mondta Kármán András.

A megvett lakásba be kell költözni 5 évig, hogy ne lehessen a lakást befektetési célra vásárolni.

Az újraindított lakástakarék-támogatásról azt mondta, annak segítségével egy lakáscélú megtakarításhoz 10 év alatt akár 1,8 millió forintos állami támogatás is járhat úgy, hogy a lakástakarékoktól elvárják a legalább 3 százalékos évi kamatot.

A Wekerle+ elnevezésű ingatlanfelújítási programban akár 15 millió forintig lehet támogatott, 3 százalékos hitelt kapni, és akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás is lehet a felújítási konstrukció része.

A sajtótájékoztatón kiderült néhány újabb részlet korábban bejelentett intézkedésekről, adóváltozásokról, kiadáscsökkentési lépésekről, illetve a kormány gazdaságpolitikai terveiről, az úgynevezett makropályáról.

A fontosabb bejelentések és információk: A kormány várakozásai szerint jövőre 5,5 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az idei 9 százalékos szint után.

Az állam finanszírozási igénye az idei 7000 milliárd forinti szintről 5000 milliárd forint közelébe csökken.

A tranzakciós illetékből 40 milliárd forinttal több bevételt vár az állam, de a lakossági illetékmentes utalás összege 50 000 forintról 150 000 forintra emelkedik a terv szerint.

Nagyvállalatok adóemelése: az utolsó üzleti évében legalább 500 millió euró árbevételt elért cégek társasági adója 15 százalékra emelkedik, körülbelül 3000-5000 ilyen vállalkozás lehet.

Viszont a helyi iparűzési adó 85 százaléka a társasági adó legfeljebb 25 százalékáig levonható lesz.

Fejlesztési adókedvezmény, k+f szabályok: olyan változások lesznek, amik a magasabb hozzáadott értéket előállító szektorokat ösztönzik.

Biztosítási pótadó: egységesíteni fogják a most kisebb, jellemzően a NER-es üzleti körökhöz kötődő biztosítóknak kedvező adót, így azok többet fognak fizetni.

Reklámadó: a reklámadó a tervezet szerint 3,75 százalék lenne.

Az adó nemcsak a magyar szektort terheli, hanem az itt lévő külföldieket is, mondta Kövesdy Attila.

A 2026-os eredeti előirányzathoz képest a minisztériumoknál és intézményeiknél a működési kiadások 10 százalékos, a felhalmozási kiadások 20 százalékos csökkenését irányozták elő.

A 600 000 állami alkalmazott jelentős béremelést kap, összesen 677 milliárd forintot fordítanak erre a célra.

A nyugdíjasok SZÉP kártyája évente 90 milliárd forinttal terheli a költségvetést, 2027-ben 58 milliárddal többet kapnak a nyugdíjasok, mint hogyha a 14. havi nyugdíj második heti juttatását adnák oda.

Havi 250 000 forint nyugdíjig jövőre 50 000 forint, afölött 25 000 forint lesz a kártyán, ez 2030-ig minden évben ennyivel nő. ]]>