Paks 2 építése jó ütemben halad - reagált a Roszatom vezérigazgatója augusztusban Magyar Péter kritikáira.

A miniszterelnök szerint Paks 2-nek már rég működnie kellene, eddig két „betongödörre” fizettek ki ezer milliárd forintot, de a rekordalacsony vízállás megkérdőjelezheti a Paks 2-re kiadott környezetvédelmi engedélyt is.

A Politico által megszerzett belső dokumentumok alapján az orosz atomenergia-vállalat nem mondott igazat: olyannyira nem halad jó ütemben a Paks 2 beruházás, hogy az eddig bejelentett, sokszorosan csúsztatott 2032-es átadás is még két évet csúszhat. 2025-ben Szijjártó Péter külügyminiszter azt jelentette, hogy a „a munkálatok a vártnál gyorsabban haladnak a paksi atomerőmű-bővítésen”, ami a legtapintatosabban is a valóságtól való vad elrugaszkodásként írható le.

Ugyanis az eredeti kormányzati ígéret az volt, hogy „az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni”.

Aztán tíz éven át folyamatos volt a vetítés, csak egyre tolódó határidőkkel, hogy mikor kezdhet termelni az atomerőmű.

De az Orbán-kormány 2025 eleje óta már nem is nagyon ígérgetett, és a legoptimistább számítások 10 éves (!) csúszással, 2033-as termeléskezdéssel számoltak.

Erre most még rá lehet dobni plusz két évet: a Roszatom belső ütemterve szerint 2034 decemberében lehet reális a beruházás befejezése.

A táblázat szerint a jelenleg Magyarországon épülő két új reaktor közül az utolsó 2034. december 30-ig készül el az „ideiglenes átvételre” – ez jelenti azt a pillanatot, amikor a Roszatom átadja a befejezett projektet a magyar állami üzemeltetőnek a végső ellenőrzésekre.

Ez arra utal, hogy a felfoghatatlan összegbe, becslések szerint 12,5 milliárd euróba kerülő atomerőmű valószínűleg csak 2035 közepén állhatna teljes mértékben üzembe.

Feltételezve, hogy további csúszások nincsenek közben, mint ahogy eddig mindig voltak .

A Roszatom nem árulta el a Politicónak, mi most a hivatalos átadási dátum, csak azt írta, hogy a megadott időkereten belül elkészülnek.

A Paks 2 projekt szóvivője a kormányzati felülvizsgálat miatti bizonytalanságra utalt: „A beruházás összetettségére tekintettel ez szükségszerűen időigényes folyamat, és a felülvizsgálat befejezése után leszünk abban a helyzetben, hogy részletesebb és pontosabb információkat nyújtsunk”.

Az EP-képviselőként a paksi bővítéssel sokat foglalkozó Jávor Benedek azt mondta a brüsszeli lapnak, hogy nem lepődött meg a folyamatos késedelmeken, és a magyar kormánynak cselekednie kell. „Magyarország már mintegy 1000 milliárd forintot költött erre a projektre.

Minél hamarabb ismeri fel a magyar kormány a kezelhetetlen kockázatokat, és hagy fel a projekttel, annál alacsonyabb lesz a pénzügyi veszteség.” ]]>