Raskó György agrárközgazdász a súlyos vízhiány miatt elrendelt rendkívüli készültséget helyesnek tartja, de szerinte most nem sok mindent lehet tenni a teljesen elhanyagolt vízügyi infrastruktúra miatt.

Úgy véli: ezermilliárdos összeg kellene a vízmegtartással, vízvisszatartással kapcsolatos fejlesztésekre.

A szakértő a Klubrádióban és az ATV -ben elemezte a jelenlegi aszályhelyzetet.

A televízióban azt mondta: a gabonatermelés szempontjából az idei lehet az egyik legtragikusabb év, rövid távon pedig nincs megoldás, mert az öntözési hálózat teljesen leromlott állapotban van, tározók gyakorlatilag nincsenek, ha a Tisza-kormány belekezd egy vízmegtartási programba, annak is csak néhány év múlva lesz érdemi hatása.

A folyók rendkívül alacsony vízállása jelenleg éppen alkalmas arra, hogy elkezdődjön a rehabilitáció, és fokozatosan felépülhessen az a rendszer, amely 10-15 éven belül oldhatja meg az ország vízgazdálkodási problémáit.

Saját számításai szerint mintegy 300-400 milliárd forintból már érdemi fejlesztéseket lehetne elindítani, az átálláshoz sok ezermilliárd forint kellene, de uniós támogatásra is számítani lehetne, mivel az EU már korábban megállapította: a Kárpát-medence a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese.

Raskó György a jelentős agrárgazdasági károk ellenére arra számít, hogy a fogyasztói árak csak minimális mértékben emelkednek majd, a gyenge magyar termés nem okoz számottevő inflációs hatást.

Az agrárközgazdász a rádióban arról beszélt, hogy az aszályhelyzettel az új kormány abszolút tisztában van, de súlyos az öröksége, az Orbán-kormány alatt 25 ezerről 5 ezerre csökkent a vízkormányzással foglalkozó, államilag alkalmazott szakemberek száma.

Az infrastruktúra mellett a humán oldalon is olyan leépítés történt, ami számára teljesen érthetetlen, szerinte a klímaváltozás miatt fordított irányú lépésekre lett volna szükség, hiszen óriási fordulat történt, jelenleg, ha van is belvíz, már csak nagyon rövid ideig.

A szakemeber szerint az Alföldön sok százezer olyan hektár van, ami a klimatikus változások miatt alkalmatlan lesz szántóföldi növénytermelésre, ezeken újra vizes élőhelyeket kellene létrehozni, és kisebb, jó minőségű területen intenzív, magasabb hozzáadott értékű termények termelésével kellene foglalkozni.

The post Raskó György az aszályról: nincs gyors megoldás first appeared on 24.hu .