Nem fogadtam volna nagy összegben, hogy a nők reprodukciós egészségéhez kapcsolódó jogok lesznek az első nőügy, amiben a Tisza-kormány előrelép.

A Fidesz ebben pragmatikus volt, a széles választói koalíciója mögötti eltérő nézeteket sejtve (bizonyára mérve), kormányzása 16 éve alatt megőrizte a kétharmados vagy egyenesen négyötödös társadalmi többségnek örvendő liberális szabályozást, ami lehetővé teszi a nő súlyos válsághelyzetére hivatkozva a terhességnek a 12. hétig tartó megszakítását.

Néha tett egy-egy gesztust választótábora konzervatívabb szárnyának: alaptörvénybe foglalta a magzati élet védelmét (de ebből nem következett a gyakorlatban semmi), és nem fogadott el más országokban már bevezetett további liberalizációs törekvéseket, kiemelten a gyógyszeres terhességmegszakítást és a sürgősségi fogamzásgátlás vény nélküli elérhetőségének biztosítását, vagy az abortusz végrehajtását megelőző két kötelező tanácsadás eltörlését.

Amikor a politikai logika úgy kívánta, bevezetett egy intézkedést, ami szigorításként értelmezhető, és ami az abortuszhoz való hozzáférést elviekben nem érintette, de a válsághelyzetben lévő nőknek indokolatlan plusz mentális stresszt okoz: a szívhangrendeletet .

Ez 2022 szeptemberére datálódik, amikor javában zajlott a gazdasági válság, magas volt az infláció és érezhetőek a kormányzati megszorítások, a KATA megszüntetése körül széles körű társadalmi elégedetlenség bontakozott ki – kellett a kormánynak egy ügy, ami az urbánus-kulturális eliteket felháboríthatja, és a Fidesznek kedvező kultúrharcos terepre tereli a napirendet.

Mivel a társadalom politikai célú mesterséges megosztásának nem voltak morális gátjai az Orbán-rendszerben, ezért kicsit talán meglepő lehet, hogy a NER ezen az egy alkalmon és intézkedésen túl sosem állt bele az abortuszügybe.

Azért is meglepő, mert a migráció, a gender és az ukrajnai háború mellett más országokban éppen a reprodukciós jogok azok, amikben a Fidesszel szövetséges jobboldali pártok próbáltak-próbálnak konfliktust generálni, illetve nem pragmatikus-kompromisszumkereső, hanem ideológiailag keményvonalas alapon érvelni és működni.

Gondolhatunk akár az Egyesült Államokra, akár Lengyelországra.

Az utóbbi példája egyébként – legalábbis a kormányzás utolsó éveiben – intő jel lehetett, hiszen a Jog és Igazságosság (PiS) 2023-ban nyolc év kormányzás után részben ebbe bukott bele.

Ismeretes: már 2015-ös hatalomra kerülésükkör is az EU egyik legszigorúbb abortuszszabályozásával rendelkezett az ország.

A terhességmegszakítás csak a bűncselekményben (nemi erőszak és vérfertőzés) fogant terhesség, az anya egészségügyi veszélyeztetettsége és magzat súlyos betegsége esetén volt elérhető.

A PiS ezt szigorította tovább, a pártlojalistákkal feltöltött Alkotmánybíróság révén a három utolsóból az utóbbi lehetőséget is elvette.

Ez széleskörű társadalmi ellenállást váltott ki, és ez a konzervatív női szavazók egy részének is sok volt, épp elegendően arra, hogy a PiS elveszítse a választást .

Wojtek RADWANSKI / AFP Abortuszpárti tüntetés 2020. november 28-án Varsó belvárosában. 2010 és 2026 között Magyarországon is rendszeres spekuláció tárgya volt, hogy vajon a Fidesz fog-e a tényleges szabályozáson szigorítani, például abba az irányba, ahol Lengyelország a kilencvenes évek óta, a további szigorítási tervek előtt volt.

Talán azért nem mozdultak el erre, mert a Fidesz is tudta, hogy a saját szavazóinak egy részét veszítheti el ezzel, ugyanis a hatályos szabályozás széleskörűen támogatott, és a támogatók / szigorítani akarók megoszlása nem fekszik rá a Fidesznek kedvező és általa előszeretettel működtetett törésvonalra.

Az abortuszszabályozás egy kiemelkedően érzékeny kérdés, emberek legmélyebb meggyőződéseit és legintimebb és legnehezebb morális döntéseit érinti, és a Tisza mind a kampányban, mind kormányra kerülése óta is kerülte a kulturális alapon megosztó témákat, amelyek a világnézetileg, végzettség és településtípus alapján is széles választói koalícióját is megoszthatják (lásd: a Pride).

Ezért is volt némileg meglepő, hogy pont ebbe áll bele a Tisza-kormányzat.

The post Kováts Eszter: Szívhang és józan hang – A nőjogok kilátásai kultúrharc után, a Tisza-kormány alatt first appeared on 24.hu .