Orbán Viktor volt miniszterelnök öccsét november 9-én őrizetbe vették, és üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsították meg.
A hatóságok szerint a gyanúsítottak több mint száz vietnámi állampolgár Magyarországon keresztül történő nyugat-európai továbbjutását segíthették.
Az ügyészség Orbán Áron és három társa letartóztatását indítványozta.
A volt miniszterelnök testvérének üzleti kapcsolatairól korábban számos cikket közöltünk: foglalkoztunk fegyverkereskedelmi érdekeltségeivel, állami és kormányközeli vállalatokhoz fűződő üzleteivel, valamint olyan vállalkozásokkal, amelyek a nevére hivatkoztak.
Az Átlátszó a külföldi munkavállalók magyarországi közvetítésének visszásságait is vizsgálta: korábban arról írtunk, hogy egyes vendégmunkások milliós adósságot vállalnak a magyarországi munkalehetőségért, miközben a sokszereplős közvetítői hálózatok működése nehezen átlátható. 2026. november 9-én, hétfőn nagyszabású rendőrségi akciót tartottak Budapesten, Fóton és Dunakeszin.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) közös műveletében négy embert fogtak el, köztük Orbán Áront, Orbán Viktor volt miniszterelnök legfiatalabb testvérét.
Két helyszínen a Terrorelhárítási Központ egységei is részt vettek az akcióban, mert a nyomozók fegyverek jelenlétére számítottak.
A rendőrség tájékoztatása szerint a gyanúsítottak 2024-ben több hónapon keresztül közreműködtek vietnámi állampolgárok magyarországi vízumügyintézésében.
A beutazás hivatalos céljaként rövid képzéseket jelöltek meg, a külföldiek jelentős része azonban nem vett részt az oktatáson.
A nyomozók szerint a valódi céljuk a schengeni térségbe történő belépés, majd a nyugat-európai továbbjutás volt.
A hatóságok úgy vélik, hogy a közvetítők személyenként toborzási díjat kértek, amelyen egymás között osztoztak.
Az ügyben eddig több mint száz vietnámi állampolgár érintettségét azonosították.
A négy gyanúsított ellen üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett embercsempészés gyanúja miatt folyik eljárás.
A kapcsolódó korrupciós nyomozásban befolyással üzérkedés gyanúja is felmerült.
Az ügyészség november 10-én kezdeményezte mind a négy gyanúsított letartóztatását, arra hivatkozva, hogy fennállhat a szökés, illetve a bizonyítás megnehezítésének veszélye.
Orbán Áron védője vitatja a kényszerintézkedés indokoltságát, nyilatkozata szerint ügyfele már hetekkel korábban felvette a kapcsolatot a hatóságokkal, megadta elérhetőségeit és jelezte együttműködési szándékát.
Orbán Viktor politikai leszámolásnak nevezte az eljárást, és azt állította, hogy valójában ő a célpont.
Az eljárás jelenlegi szakaszában Orbán Áront és társait megilleti az ártatlanság vélelme.
Már két éve nyilvánosságra került a vízumüzlet Orbán Áron neve nem először merül fel a külföldi állampolgárok magyarországi beutazásának intézésével kapcsolatban. 2024 októberében kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen a miniszterelnök testvére Héjj Dáviddal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda akkori munkatársával beszélgetett elakadt vízumkérelmekről.
A felvétel alapján Orbán Áron és üzlettársai több külföldi állampolgár beutazásának ügyintézésében voltak érdekeltek, de egyes kérelmeket a hatóságok nem engedélyeztek.
A Telex 2025 májusában részletesen feltárta Orbán Áron és üzlettársai vízumügyleteit .
A lap szerint a miniszterelnök testvéréhez kötődő Multi Shoot Zrt. is részt vett a vízumok megszerzésében, többek között vietnámi állampolgárok Pécsi Tudományegyetemen szervezett, kétnapos életmentő tanfolyamára történő beiratkozásával.
A külföldiek papíron oktatási céllal érkezhettek Magyarországra.
A mostani nyomozás egyik lényeges kérdése, hogy ezek a képzések valós oktatási lehetőséget jelentettek-e, vagy a magyarországi beutazást és a schengeni térségbe történő belépést szolgálták.
A 2026-os választások után az ügyben folyó nyomozás újabb szakaszba lépett.
Áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés gyanúja miatt Orbán Áron két üzlettársát is őrizetbe vette.
Ebben az eljárásban nepáli vendégmunkások vízumügyei és 17 ezer eurós előleg is felmerült.
Orbán Áron akkor még nem szerepelt a gyanúsítottak között.
A novemberi eljárásnak további, a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó szála is van.
Az NVVH szerint egy férfi politikai kapcsolataira hivatkozva jogtalan előnyt kért egy munkaerő-kölcsönző vállalkozás vezetőjétől, és cserébe azt ígérte, hogy a céget visszajuttatja a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásába.
Ez azért lényeges, mert a minősített kölcsönbeadói státusz a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatásának egyik fontos feltétele volt.
A nyilvántartásba történő felvétel így jelentős gazdasági értékkel bírt az érintett vállalkozások számára. 2021-ben írtunk először Orbán Áron ügyeiről Orbán Áron üzleti tevékenységével az Átlátszó évekkel a vízumügy kirobbanása előtt foglalkozni kezdett. 2021 júliusában Kósa Lajos, Rákóczifalva volt fideszes polgármestere beszélt lapunknak arról, hogy a miniszterelnök testvére közvetítők útján keresett meg településvezetőket, és segítséget ajánlott nekik a pályázati források megszerzéséhez.
Kósa elmondása szerint Orbán Áronnal 2016 körül egy martfűi szállodában találkozott.
Az Átlátszó két másik polgármestert is megkérdezett, akik megerősítették, hogy részt vettek a találkozón.
Az ügyben azt nem sikerült bizonyítani, hogy a felajánlott közreműködés nyomán bárki jogtalanul jutott volna állami vagy uniós támogatáshoz, Orbán Áron pedig nem válaszolt a megkeresésünkre.
Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester Fegyverkereskedelem, lőtér és rendvédelmi kiképzés Orbán Áron vállalkozásainak korábbi tevékenysége a fegyverkereskedelemhez és a lövészethez kötődött.
A miniszterelnök testvérének egyik legfontosabb üzleti érdekeltsége a Multi Shoot Zrt., amelynek tevékenységével több alkalommal is foglalkoztunk. 2023 májusában megírtuk , hogy a Nógrád vármegyei Szécsénke mellett olyan lőtérkomplexum épül, amelyhez Orbán Áron több szálon is kapcsolódik.
Az ingatlan az ő tulajdonában volt, a fejlesztéshez pedig a Multi Shoot Zrt. is kötődött, amelynek akkor vezérigazgatójaként dolgozott.
Ugyanerre a helyszínre jegyezték be a Magyar Harcászati Akadémia nevű egyesület fióktelepét is.
A szervezetet Orbán Áron vezette, és a lapunk által megszerzett alapító dokumentumokból kiderült, hogy a jövőben rendőrök és katonák kiképzésével is számoltak.
A Belügyminisztérium azonban azt közölte, hogy a felügyelete alatt működő rendvédelmi szervek nem bízták meg az egyesületet ilyen feladattal.
A Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt kérdéseinkre.
Orbán Áron érdekeltségei nem korlátozódtak Magyarországra.
Horvátországban a Circles of Angels and Devils d.o.o., Szlovákiában az Angels Circle s.r.o. nevű társaságban is tulajdonosként jelent meg.
Ezek a vállalkozások ugyancsak a fegyverkereskedelemhez kapcsolódó tevékenységekkel foglalkoztak vagy ilyen tevékenységet terveztek.
A mostani rendőrségi akció során két helyszínen azért vetették be a TEK-et, mert a hatóságok fegyverekre számítottak.
Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a korábbi fegyverkereskedelmi tevékenység összefüggne az embercsempészési gyanúval.
Rendőröket és katonákat tanítana lőni a miniszterelnök fegyvermániás öccsének „harci akadémiája” Állami vállalatok és Mészáros Lőrinc cége is megjelent a partnerei között 2023 szeptemberében újabb részleteket tártunk fel Orbán Áron céges kapcsolatairól.
Cikkünkben bemutattuk , hogy a szécsénkei lőtér honlapján partnerként szerepelt több jelentős állami és kormányközeli vállalat, köztük a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV, a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, az állami Mátrai Erőmű és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság.
Megkereséseink nyomán kiderült, hogy az MVM Csoport munkavédelmi eszközöket és biztonsági ruházatot szerzett be a Multi Shoottól.
A vízügyi igazgatóság szintén vásárolt speciális védőruhákat a cégtől.
Cikkünk megjelenése után a lőtér honlapja karbantartásra hivatkozva elérhetetlenné vált.
Amikor később újraindult, a korábban feltüntetett partnercégek nevei már nem szerepeltek rajta.
Állami és kormányközeli cégektől folyik a pénz az Orbán Áron vezette vállalkozáshoz 2024 októberében egy újabb közbeszerzési ügyben bukkant fel az Orbán Áronhoz köthető vállalkozás.
Beszámoltunk róla , hogy a Központi Nyomozó Főügyészség irodáinak őrzésére kiírt, 1,1 milliárd forintos tendert a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. és a Bank Biztonság Bizalom Zrt. nyerte el.
Utóbbi társaság tulajdonosai között szerepelt a Multi Shoot Zrt. is, amelyet akkor Orbán Áron vezetett.
A kapcsolat tehát közvetett volt, de jól mutatta, hogy a miniszterelnök testvéréhez kötődő vállalkozás milyen üzleti hálózatban működött.
A következő években is Mészárosék őrizhetik a Központi Nyomozó Főügyészség irodáit 2025 áprilisában a cégek pénzügyi beszámolóit is megvizsgáltuk .
Addigra Orbán Áron a Multi Shoot Zrt. kizárólagos tulajdonosa lett.
A vállalkozás 2024-ben 177,5 millió forintos árbevételt és 2,5 millió forintos nyereséget ért el, miközben kötelezettségei meghaladták a 143 millió forintot.
Egy másik érdekeltsége, a Circle of Devils Kft. ugyanebben az évben egyáltalán nem ért el árbevételt, és veszteségesen működött.
Veszteséges lett Orbán Viktor öccsének egyik cége, a másik egy kicsit fellendült Építőipari ügyekben is Orbán Áron nevére hivatkoztak Orbán Áron neve az építőiparban is előkerült. 2022 novemberében az Átlátszó riportjában több olyan alvállalkozó számolt be a tapasztalatairól, akik állami beruházásokon dolgoztak, de állításuk szerint nem kapták meg a pénzüket.
Az érintettek az Octopus Invest Kft.-vel kapcsolatban tettek panaszt.
Beszámolóik szerint a vállalkozás vezetői a miniszterelnök rokonságára, köztük Orbán Áronra hivatkoztak, amikor üzleti kapcsolataikról és befolyásukról beszéltek.
Az Átlátszó nem talált bizonyítékot arra, hogy Orbán Áron tulajdonosa vagy tényleges irányítója lett volna a cégnek. 2023 februárjában arról írtunk , hogy a vállalkozás megszüntetéséről döntöttek, miközben továbbra is jogvitában állt több alvállalkozójával. „Elnyomnak, mint egy csikket” – a miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók A vendégmunkás-bizniszben megjelentek a kormányközeli szereplők Az Orbán Áront érintő vízumügy nem az első eset, amikor a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásával és a hozzájuk kapcsolódó üzleti érdekeltségekkel foglalkozunk. 2023 szeptemberében részletes cikkben mutattuk be , hogy kik és milyen kapcsolatrendszerrel vesznek részt a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi közvetítésében.
A kormány korábban különleges jogosultságokat biztosított a minősített kölcsönbeadó vállalkozásoknak.
Ezek a cégek egyszerűsített eljárás keretében hozhattak be az Európai Unión kívülről munkavállalókat, ami jelentős piaci előnyt jelentett számukra.
A piacon olyan vállalkozások is jelen voltak, amelyeknek tulajdonosai vagy vezetői kapcsolatban álltak kormánypárti politikusokkal, illetve kormányközeli üzleti körökkel.
Cikkünkben foglalkoztunk például a Prohumán Kft.-vel, amelynek ügyvezetője és tulajdonosa, Zakor Sándor az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. tulajdonosaként is ismert.
A Prohumánnal már 2022 márciusában is foglalkoztunk.
Akkor megírtuk , hogy az ukrajnai menekülteket fogadó állami központokban egy kormányközeli munkaerő-közvetítő vállalkozás hirdethette szolgáltatásait.
A Safe in Hungary nevű, hivatalosnak tűnő oldal a Prohumán szolgáltatásaihoz irányította a munkát kereső menekülteket.
A vállalkozás korábban stratégiai megállapodást kötött a magyar állammal, a menekültek fogadásában részt vevő állami szervek azonban tagadták, hogy együttműködnének a honlap üzemeltetőivel.
Kárpátok Őre-díjas hagyományőrző és fideszes kötődésű cégek is beszálltak a vendégmunkás-bizniszbe 2024 decemberében helyszíni riportban jártunk utána , milyen körülmények között jutnak Magyarországra az ázsiai vendégmunkások, és milyen problémákkal szembesülnek a közvetítés során.
Egy Magyarországon dolgozó mongol házaspár arról számolt be munkatársunknak, hogy összesen 2,5 millió forintos hitelt kellett felvenniük azért, hogy magyarországi munkát vállalhassanak.
A pénzt két év alatt törlesztették vissza.
Az általunk megszólaltatott szakértők szerint a külföldi munkavállalók toborzásában gyakran több egymásra épülő vállalkozás és közvetítő vesz részt.
A magyarországi munkáltató és a külföldi munkavállaló között akár négy-öt szereplő is állhat.
A közvetítők sok esetben különböző jogcímeken pénzt kérnek a munkavállalóktól, akik emiatt már jelentős adóssággal érkeznek Magyarországra.
Ez különösen kiszolgáltatottá teszi őket, hiszen az első hónapokban vagy akár években a felvett kölcsön visszafizetéséért dolgoznak.
A riportban megszólaló szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi etikus toborzási alapelvek szerint a munkaközvetítés költségeit a munkáltatónak kellene viselnie, nem a munkavállalónak.
Beszéltünk Fülöp-szigeteki munkavállalókkal is, akik alacsony bérekről, zsúfolt szállásokról és bizonytalan munkakörülményekről számoltak be.
Egyesek azért sem mertek panaszt tenni vagy szakszervezethez csatlakozni, mert attól tartottak, hogy elveszíthetik állásukat, és haza kell térniük.
A riport készítésekor egy munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakértő azt is elmondta, hogy Magyarország egyik előnye a külföldi munkavállalók számára a schengeni övezetbe történő belépés lehetősége volt.
A jobb fizetést kínáló nyugat-európai országok vonzóbb célpontok lehettek a munkavállalók számára, mint Magyarország.
Az Orbán Áront érintő mostani nyomozásban éppen azt vizsgálják, hogy a gyanúsítottak üzletszerűen segítették-e elő külföldiek Nyugat-Európába jutását a magyar vízumrendszer felhasználásával. „Idegenek vagyunk itt, és nem akarunk bajba kerülni” – ázsiai vendégmunkások Magyarországon Az Átlátszó korábbi cikkei alapján Orbán Áron üzleti tevékenysége több, egymástól eltérő területre terjedt ki.
Fegyverkereskedelmi és lövészeti vállalkozásokban volt érdekelt, állami és kormányközeli cégekkel állt üzleti kapcsolatban, és olyan vállalkozások ügyeiben is felmerült a neve, amelyek állami beruházásokhoz vagy közbeszerzésekhez kötődtek.
A mostani nyomozás új dimenzióba helyezi ezeket a kapcsolatokat.
A hatóságok már nem pusztán üzleti érdekeltségeket vagy esetleges összeférhetetlenségeket vizsgálnak, hanem azt, hogy Orbán Áron és társai elkövettek-e bűncselekményeket a külföldi állampolgárok magyarországi beutazásának intézése során.
Tisztázásra vár többek között, hogy pontosan milyen szerepet játszottak Orbán Áron vállalkozásai a vízumok megszerzésében, mekkora bevétel keletkezett az ügyletekből, kik részesültek belőle, és történt-e jogellenes befolyásgyakorlás az állami döntéshozatalra.
A korábbi cikkeinkben feltárt üzleti kapcsolatok nem bizonyítanak bűncselekményt, ahogy az sem, hogy Orbán Áron a volt miniszterelnök testvére.
A nyomozásnak kell tisztáznia, hogy a jelenlegi gyanúsításokból mely állításokat támasztják alá bizonyítékok.
Összefoglalónk mesterséges intelligencia segítségével készült.
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.