Washington arra számít, hogy hamarosan újraindulhat a normál olajforgalom a Hormuzi-szoroson, miután Irán és Omán hamarosan megállapodhat egymással.

A két országot ez a szoros választja el, és az ő megállapodásukat elengedhetetlennek tartják egy szélesebb körű, a háború befejezését célzó megállapodáshoz, ami február 28-án az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásaival kezdődött, és oda vezetett, hogy Teherán szoros ellenőrzése alá vonta a fő energiaexport-útvonalat.

Abbas Araghchi iráni külügyminiszter szerint is „nagyon közel áll” Irán és Omán egy, a szoroson átvezető új hajózási útvonalról szóló megállapodáshoz, de a szoros újbóli megnyitása más feltételektől is függ, például attól, hogy mennyi kártérítést kap Irán az Egyesült Államoktól.

Irán legfőbb nemzetbiztonsági testületének titkára további követeléseket sorolt fel, például, hogy fejezzék be az amerikai fenyegetéseket, állítsák le a szövetségeseikkel szembeni agressziót is, oldják fel az Iránra kivetett blokádot és szankciókat, és szabadítsák fel az iráni vagyont.

Egy amerikai tisztviselő azt mondta, „amint bejelentik a kereskedelmi hajózás akadálytalan helyreállításáról szóló megállapodást, az Egyesült Államok feloldja az iráni kikötők blokádját.” Hozzátette, az amerikai lépések Irán kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez lesznek kötve.

Azt már korábban közölték, abba nem mennek bele, hogy a szoros Irán ellenőrzése alatt legyen.

Mindeközben a hírek szerint a szoroson továbbra is folynak az áthaladó hajók elleni támadások, amiket Omán anélkül ítélt el, hogy bárkit is felelőssé tett volna az akciókért.

A külügyminisztérium is pozitívnak és konstruktívnak ítélte meg a tárgyalásokat.

Az Egyesült Arab Emírségek viszont megnevezte Iránt, mikor szombaton közölte, hogy rakétával támadta meg az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatához tartozó tartályhajót, miközben az a Hormuzi-szoroson haladt át. ( Reuters ) ]]>