Az Európai Bizottság becslése szerint 2022 és 2025 között az éghajlati károkból eredő gazdasági veszteségek megközelítették a 200 milliárd eurót, ami évente átlagosan mintegy 50 milliárd eurót jelent, ez az összeg pedig a jövőben exponenciálisan nőhet, ha nem történik rendszerszintű beavatkozás.

A károk láncreakciókat is elindíthatnak.

Egy áramszünet a vízellátást, a távközlést és az egészségügyet is veszélyeztetheti, a vízhiány pedig az élelmiszer-ellátáson keresztül az árakra, a munkahelyekre és a befektetésekre is kihat, írja a Másfélfok .

Erre válaszolna az Európai Bizottság nemrég bemutatott reziliencia-keretrendszere.

A javasolt uniós jogszabály közös éghajlati forgatókönyvekkel segítené a tervezést: 2030-ra 1,5, 2050-re 2, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számol az iparosodás előtti szinthez képest.

Az EU minden jelentős szakpolitikájába beépítené a klímareziliencia szempontjait, és egy átfogó nemzeti tervvel, valamint összehangolt kockázatértékelésekkel segítené a tagállamok felkészülését.

Az Európai Klímatérkép a veszélyeket mutatja be, a Klímareziliencia-eszközök Navigátora és a Megoldások Felfedezője az alkalmazkodási megoldások kiválasztását segíti.

A Bizottság hőhullámkezelési, vízügyi, biztosítási és katasztrófavédelmi kezdeményezéseket is tervez, és azonosítaná a 100 leginkább kitett európai térséget.

Schaffhauser Tibor , a Green Policy Center társalapítója és senior klímapolitikai tanácsadója szerint ezért Magyarországon a klímakockázatoknak a hosszú távú gazdasági, fejlesztési és biztonsági döntések alapvető szempontjává kell válniuk.

Ehhez friss adatokra, összehangolt monitoringra és a beruházások kockázati vizsgálatára van szükség.

A különböző éghajlati forgatókönyvek rendszerek között tovagyűrűző hatásait is rendszeresen vizsgálni kell.

A civil klímatörvény-javaslatot előkészítő 200 szervezet szerint meghatározott értékhatár felett kötelezővé kellene tenni a klímakockázati hatásvizsgálatot az állami beruházásoknál és a területrendezési terveknél.

Ezért a szakember szerint nem feltétlenül új intézményekre, hanem a meglévő tervezési folyamatok és a helyi, regionális, országos szereplők összehangolására van szükség.

Sarkalatos kérdések Magyarországon A vízgazdálkodásban a vízhiány és a szélsőséges csapadék egyszerre jelent gondot.

Az árterek leválasztása, a vizes élőhelyek visszaszorulása és a burkolt felületek terjedése gyengíti a táj vízmegtartását .

Éppen ezért Schaffhauser szerint meg kell őrizni a vízvisszatartó területeket, helyreállítani a természetes pufferterületeket és a már beépített , kihasználatlan területeken megvalósuló beruházásokat előnyben részesíteni a zöldmezős fejlesztésekkel szemben.

A kritikus infrastruktúráknál az energia-, víz-, közlekedési és digitális hálózatok egymásrautaltsága jelent különös kockázatot.

Nem elég külön-külön megvizsgálni, hogy egy létesítményt milyen klímahatás fenyeget: azt is fel kell mérni, hogy kiesése milyen más szolgáltatásokat sodorhat veszélybe.

A felkészüléshez rendszeres stressztesztek, vészforgatókönyvek és megfelelő tartalékkapacitások szükségesek.

A mezőgazdaságban a vízhiány, a talajromlás és a biológiai sokféleség csökkenése együtt veszélyeztetheti a termelést és az élelmiszer-ellátást.

Ezért a mezőgazdasági, erdészeti, vízgazdálkodási és természetvédelmi döntéseket tájléptékben, a talaj és az ökoszisztémák állapotát, valamint a hosszú távú vízmegtartási lehetőségeket figyelembe véve kell összehangolni.

A hőhullámokra és más szélsőségekre az egészségügynek és a katasztrófavédelemnek is előrejelző rendszerekkel, stratégiai tartalékokkal és célzott beruházásokkal kell készülnie.

A felkészülés forrásokat igényel, de elmaradása még többe kerülhet – figyelmeztet a szakértő.

Nemzetközi kutatások szerint az alkalmazkodás költsége alacsonyabb a várható károkénál, és gazdasági előnyökkel is járhat.

A Green Policy Center szerint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételei és a hazai zöldkötvények is segíthetik a beruházások finanszírozását.

Magyarországnak azonban egyszerre kell csökkentenie kibocsátásait, alkalmazkodnia az éghajlatváltozáshoz és ellenállóbbá tennie a társadalom működését fenntartó rendszereket.

Kapcsolódó Elképesztő mennyiségű víz hiányzik a Balatonból és a Velencei-tóból A Balaton 138 millió, a Fertő tó 100 millió, a Velencei-tó 23 millió köbméteres veszteségnél tart, érdemi pótlást az átlagosnál csapadékosabb november-áprilisi időszak biztosíthat.

The post Egyetlen időjárási szélsőség is dominóhatást indíthat el, ezért Európa új tervvel állt elő first appeared on 24.hu .