A változás a koronavírus-járvány óta folyamatos, a főváros állatorvosi lovának is tekinthető Nagykörúton már nagyjából mindent kipróbáltak, amivel csak akadályozni lehet a közúti közlekedést és ami elveszi az autóval közlekedők kedvét attól, hogy erre haladva próbálják meg elérni úticéljukat.

A legtöbb helyen elvették a forgalmi sávok felét, bevezettek, felfüggesztettek, majd újraindítottak villamosbarát lámpaprogramot, teleszórták a kereszteződéseket a kanyarodást megnehezítő pollerekkel.

A biztonságos átkelést kínáló aluljárók akadálymentesítése helyett inkább többet megszüntettek, és felszíni gyalogátkelőhelyek tucatjait adták át, sokszor a meglévő aluljáró fölött.

A Nagykörút Kereken 130 évvel ezelőtt, 1896 augusztusában, a millenniumi ünnepségek idején avatták fel a frissen elkészült Nagykörutat.

A Budapest főútjának szánt körút 25 éven keresztül épült, számos épületet kellett elbontani, illetve felépíteni a tervezett nyomvonalon, és a körút máig meghatározza a főváros szerkezetét, ahogy körbeöleli a belvárost.

De közlekedés szempontjából is fontos volt az akkor még külső körútként is emlegetett, közel 4,2 kilométer hosszú és végig 45 méter széles út, ami a Pestre vezető sugárutakat kapcsolta össze.

Kép: Fortepan, Erdei Katalin Bár körútnak hívják, de az út vonalvezetésében egyáltalán nincsenek ívek, kanyarok.

Egyenes szakaszokból áll, csak a nagyobb útkereszteződésekben vannak törések.

Emellett az út a Nyugatitól a Boráros térig egyenletesen lejt, amit csak egy kereszteződésben szakít meg emelkedő, ahol a kisföldalatti halad át az úttest alatt.

A Nagykörúthoz ma már a 6-os villamos elválaszthatatlanul hozzátartozik, ami a világ egyik legforgalmasabb villamosvonala.

Kép: Fortepan, Prohászka Imre A legújabb átalakítás pedig éppen a napokban készült el, ami a József körút Scheiber Sándor utca és Corvin negyed közötti szakaszát érintette.

A munkákat július elején kezdték, és a Petőfi híd felé vezető oldalon a korábban járdán vezetett bicikliút szakaszokat helyezték át az úttestre.

Mindezt meglehetősen furán, úgy, hogy az egyetlen megmaradt forgalmi sáv mellett keskeny parkolósávot alakítottak ki, fizikai akadályokkal védett roller és bicikliparkolóval.

Elméletileg ez a parkolósáv alkalmas arra is, hogy a környékre árukat szállító teherautók is itt rakodjanak.

A gyakorlatban viszont csak kis méretű furgonok férnek itt el, nagyobb áruszállító teherautók már nem, vagy csak úgy, ha rálógnak a biciklisávra is.

A Coviddal kezdődött Bő száz éven át a Nagykörút remekül ellátta funkcióját.

Aki Budapesten belül gyorsan, rövid úton akart közlekedni, szinte biztos útba ejtette, a kétszer két forgalmi sáv mellett a legtöbb helyen a parkoló autóknak is maradt hely.

Aztán a koronavírus-járvány alatt, amikor különböző idősávokban lehetett vásárolni, bezártak a konditermek, éttermek, és a zsúfolt tömegközlekedés lett a patás ördög, akkor mindenkit, akinek dolga volt a fővárosban arra ösztönöztek, hogy inkább egyénileg oldja meg az utazást, történt valami.

Sárga, biciklisávokat jelző vonalak tűntek fel többek között a körúton is.

Az egyéni közlekedést sebtében felkent, ideiglenes bringasávokkal, és sokat kritizált ingyenes parkolással támogatták.

A koronavírus járvány ahogy jött, úgy ment, vitte az ingyenes parkolást is, viszont a forgalmi sávok helyére festett biciklisávok megmaradtak.

Pedig a járvány elmúltával a biciklis forgalom is visszaesett, a közlekedőknek már nem kellett rettegniük a vírustól, így inkább visszatértek a tömegközlekedéshez.

Az autósok pedig megszokták, hogy eltűnt a körút áteresztőképességének fele.

De miért kell kitúrni a forgalmat a körútról?

Boltok, üzletek A Nagykörút vonzereje még a 80-as 90-es években is az ezerféle, csak itt megtalálható üzletben rejlett.

Emlékszem ahogy gyerekként végeláthatatlan menetelésekkel végigjártuk a számításba vehető boltokat, ha cipőt, ruhát vagy bármi mást kellett vásárolni.

Megvoltak a fix pontok, amiket érintettünk, és előbb utóbb meglett minden.

Ugyanakkor még jóval könnyebb volt autózni, mi mégis gyalog, tömegközlekedéssel intéztük a bevásárlást, mert parkolni már akkor is problémás volt.

Azóta sokat változott a Nagykörút.

Jelenleg aki végigsétál rajta, csak elvétve talál igazi, hagyományos értelemben vett boltot.

A többség kocsma, étterem, giroszos, néha egy-egy telefonszervizzel megszakítva.

Nyilván a környéken lakóknak nincs szüksége ennyi kocsmára, és valószínűleg el sem tudnák tartani ezeket a vendéglátóhelyeket.

De a turisták igen, akik miatt érdemes a járdáról az úttestre telepíteni a biciklisávokat, rollerparkolókat, és újabb, jó pénzért bérbe adható teraszokat kialakítani.

Közben persze lehet álmodozni is arról, hogy majd a mesterségesen csökkentett autóforgalom és a tervezett biciklisztrádák miatt majd új üzletek nyílnak, amit boldog kerékpárosok és gyalogosok látogatnak majd, de ez nem igazán reális.

A belvárosban lakókat kivéve, aki vásárolni akar, az általában ott vásárol, ahol meg tud állni autóval.

Olyan helyen, ahol a kutyakajától a porszívón át a fikuszig mindent megkap.

Parkolás, dugóban állás, idegeskedés nélkül.

A Nagykörút pedig nem ilyen, és egyre kevésbé ilyen hely.

Külföldi példák A forgalomcsökkentés támogatói gyakran példálóznak külföldi tapasztalatokkal, gyalogoszónákkal, sétálóutcákkal.

Valóban sok a pozitív tapasztalat, de ezek a hangok általában megfeledkeznek arról, hogy a példának felhozott városok többségén többsávos, gyorsforgalmi utak haladnak keresztül.

Van, ahol a föld felett, van ahol alatta, mint Bécsben, Brüsszelben, vagy akár Prágában a Blanka-alagútrendszer.

Budapesten ennek nyoma sincs, csak a kitiltásnak, a forgalom ellehetetlenítésének.

A félig kész, és elképesztő kerülőt jelentő M0-t nehéz a Budapesten átautózás alternatívájaként kezelni.

Mi várható?

A legfrissebb tervek szerint a Nagykörút teljes hosszában azt a megoldást alkalmazzák majd – fizikai akadályokkal és bringaparkolókkal kiegészítve – mint ami a frissen elkészült részen látható.

Hogy mennyire népszerűtlenek az augusztus 28-án elkészült új szakasz megoldásai, arról jó képet mutat, a Józsefvárosi Újság facebook bejegyzése alatti kommentáradat.

Hogy ezen a szakaszon miért nem fért el a 8 méter széles járdán, az rejtély.

Hiszen például a Bajcsyn, a Bazilika környékén a sokkal keskenyebb járdán nem jelent problémát a gyalogosok melletti biciklis közlekedés.

Forrásaink szerint a Nagykörút várható átalakításakor a mozgássérült parkolókat is megszüntetik.

Ennek az az oka, hogy az újonnan kialakított parkolósávban egyszerűen nem fér el egy szabványos mozgássérült parkoló, annyira keskeny ez a sáv.

Az akadálymentes parkolóhely legkisebb szélessége 3,6 méter, ezt azt összes előírás egységesen kiköti.

A szabályok között abban már található eltérés, hogy mekkora kiszállási sáv felfestése szükséges a gépkocsiból történő kiszálláshoz, de ez a lényegen, a 3,6 méteres szélességen nem változtat.

De persze nem csak a mozgássérült, hanem a körúti boltokba árut szállító teherautók sem férnek el ekkora helyen, azok továbbra is rá fognak lógni a biciklisávokra.

Természetesen a mozgássérült helyek nem tűnhetnek el, így azokat csak áthelyezik a Nagykörútról a közeli mellékutcákba.

Igaz, ez a rászorulókon nem sokat segít.

A BKK reális igényektől teljesen elrugaszkodott tervei között az is szerepel, hogy 2028-29-re a fizikailag védett Nagykörút-bringasztráda is elkészül.

Kérdés, hogy kinek, minek, hiszen a biciklisek aránya egy évtizede változatlanul alacsony, és az autóellenes intézkedések, sávelvételek, parkolóhelyek ritkítása ellenére sem nő.

Bármennyire is szeretnék.