A 800 méter egyik nagy kérdése az volt, hogy eljött-e a történelmi, vízválasztó pillanat, és megdől-e Jarmila Kratochvilova félelmetes világrekordja.

A csehszlovák atléta negyvenhárom éve, 1983. július 26-án, egy müncheni viadalon egy egészen hihetetlen, szédületes, 1:53.28 perces csúcsot repesztett, amelyet eddig megközelíteni is alig lehetett .

Egészen az idei nyárig.

A svájci Audrey Werro szezonja már az Eb előtt is nagyszerű volt.

Márciusban ezüstérmet nyert 800 méteren a lengyelországi Torunban megrendezett fedett pályás világbajnokságon, ahol csak a brit Keely Hodgkinson előzte meg.

Aztán a Gyémánt Ligában tarult: először a marokkói Rabatban aratott győzelemmel, majd szenzációs teljesítménnyel Stockholmban, ahol először verte meg riválisát, Hodgkinsont.

És persze ott volt az a nagyszerű párizsi verseny június végén, amikor 1:53,80-at futott, ami minden idők harmadik leggyorsabb ideje női 800-on.

Félelmetes döntő volt Ezek után tényleg csak az volt a kérdés, hogy eljött-e az idő arra, hogy esetleg Birminghamben csodát lássanak a nézők.

Nem csupán azért, mert Werro kirobbanbóü formában van, hanem mert két olyan félelmetes formában lévő vetélytárs is akadt Hodgkinson, illetve a 400 gáton világbajnok, a 800-ra idén áttért holland Femke Broeders-Bol személyében, akik belehajthatták volna egymást a bombaeredménybe.

Az elődöntőben már-már meghiúsulni látszott a nagy csata, Werro ugyanis a futamában a célegyenes előtt nagyot esett és utolsóként sétált be a célba.

Nem sokkal később azonban döntőbe juttatták, mivel a felvételeken jól látszott, hogy az egyik vetélytársa hátulról beleakadt a kanyarban.

A döntő nem okozott csalódást.

A tempót Werro diktálta, ám Hodgkinson és Broeders-Bol is végig ott loholt a nyomában, a döntés pedig a célegyenesre maradt, amiben a svájci tartani tudta minimális előnyét és 1:54.81 perces bajnoki rekorddal diadalmaskodott, két tizeddel megelőzve a brit középtávfutót és további öttel a hollandot.

Az időeredmény azért megdöntött egy másik szakállas rekordot: az Európa-bajnoki csúcsot ugyanis 1982 óta, azaz 44 éve a szovjetek olimpiai ezüstérmes sportolója, Olga Minejeva tartotta 1:55,41 perccel.

Megengedett magának egy koronát „A nagy események előtt mindig távol tartom magam a közösségi médiától, de most még drasztikusabb lépésre szántam el magam.

Azt követően, hogy a bukásom után a zsűri továbbjuttatott, nagyon sok kellemetlen kommentet kaptam, így töröltem az Instagram-alkalmazást a telefonomról.

Úgy döntöttem, hogy magam mögött hagyom és kizárom az egészet – nyilatkozta Werro.

A győzelmével kapcsolatban azt mondta, az aranyérem egy csodálatos jutalom a mindennapi munkájáért. „Az utolsó 100 méteren eszembe jutottak a kemény edzések.

Ez a szakasz volt a versenyem legkritikusabb része, de a tervem, hogy átvegyem a vezetést, bevált” – nyilatkozta egy koronával a fejét, amit a rajongói klubja ajándékozott neki.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon @birmingham2026 által megosztott bejegyzés „Azt hiszem, a győzelmem azt jelenti, hogy jelenleg én vagyok a 800 méter királynője.

Ezért engedem meg magamnak, hogy viseljem ezt a koronát” – tette hozzá nevetve.

A dobogóra fellépve aztán karmait mutogatva oroszlánt imitált, ezzel is megfogadva édesapja tanácsát.

Gyerekkoromban apám azt mondta, hogy oroszlánnak kell lennem.

Nem szabad félénknek mutatkoznom, nem szabad hagynom, hogy más sportolók elmenjenek mellettem, ezért úgy döntöttem, hogy ezzel ünnepelek – mondta.

Atlétikai Eb női 800 m 1.

Audrey Werro (Svájc) 1:54.81 perc 2.

Keely Hodgkinson (Nagy-Britannia) 1:55.01 3.

Femke Broeders-Bol (Hollandia) 1:55.54 Kapcsolódó Megtörténik a csoda, avagy megdőlhet-e az atlétika legrégebbi világcsúcsa?

Jarmila Kratochvilova 1983-ban olyan űridőt futott 800-on, amire azóta sincs magyarázat.

The post 44 éves rekordot döntött meg az atlétika új oroszlánja first appeared on 24.hu .