Reggel nyolckor névsorolvasás, aztán magyarázat, kérdések, újabb magyarázat, ezúttal kicsit hangosabban, mert az utolsó sorban nem hallották.
A szünetben egy gyors egyeztetés a kollégával, majd kezdődik minden elölről.
A tanári munkának vannak jól látható kellékei: tankönyv, laptop, javításra váró dolgozatok nagy kupacban állva.
És van egy munkaeszköze, amelynek az állapotával többnyire csak akkor foglalkozunk, amikor már akadozik: a hang.
Nem meglepő, hogy egy munkával teli hét végén a torokkaparásnak többféle magyarázata lehet.
A fertőzés mellett a hang túlzott igénybevétele is okozhat panaszokat, a kettő pedig együtt is jelentkezhet.
A rekedtség önmagában még nem árulja el, melyikkel van dolgunk.
Ideje hát egy kicsit jobban a mélyére ásni a jelenségnek.
Amikor a hangerőből lesz munkahelyi ártalom Beszéd közben a gégében található hangszalagok rezegnek.
A hosszú magyarázatok, az emelt hangerő és az osztálytermekben ritkának nem igazán mondható zaj túlkiabálása komoly igénybevételt jelentenek: a hang elfáradhat, rekedtté válhat, a megszólalás pedig erőfeszítésbe kerülhet.
A Budai Egészségközpont fül-orr-gégészek közreműködésével készült tájékoztatója a krónikus gégegyulladást jellegzetes előadói és tanárbetegségként írja le: kialakulásához a sok hangos beszéd mellett a tantermek száraz levegője és egy elsőre talán meglepő tényező: a krétapor is hozzájárulhat.
Fontos viszont hangsúlyozni, hogy ez nem pusztán a tanári szobákban visszatérő panasz.
Menjünk kicsit távolabb hazánktól: egy 2004-es amerikai kutatásban 1243 tanárt és 1288 más foglalkozású embert kérdeztek meg.
A pedagógusok 57,7 százaléka számolt be arról, hogy élete során volt már hangproblémája, míg a másik csoportban ez az arány 28,8 százalék volt.
A vizsgálat, habár régen és nem magyar iskolák falai között készült, jól mutatja, hogy a hangot igénybe vevő munka sajátos terheléssel jár.
Ráadásul a tanítás ritkán ér véget az utolsó kicsengetéssel.
Jöhet még szülői értekezlet, fogadóóra vagy egy hosszabb megbeszélés: csupa olyan feladat, amelyhez ugyanazt a már elfáradt hangot kell használni.
És hiába szeretné bármelyik tanár: a hangjuk pihentetése sajnos nem opció.
A kulacs megvan, csak inni nincs idő A reggel megtöltött kulacs délután is majdnem tele van?
Egy sűrű tanítási napon könnyű úgy eljutni idáig, hogy közben mindig akadt valami sürgősebb az ivásnál.
Nélkülözhetetlen azonban a tanárok napi rutinjának aktív részévé tenni a rendszeres folyadékfogyasztást, ugyanis a vártnál sokkal súlyosabb következményei lehetnek az elmulasztásának.
A megfelelő folyadékbevitel pedig sok más terület mellett a hang egészségének is fontos.
A fűtött helyiségek száraz levegője, a por és a füst ugyancsak kedvezőtlen körülményeket teremthetnek.
Pedig gégegyulladás esetén javasolt a bőséges folyadékfogyasztás, a levegő nedvesítése és a poros, füstös helyek elkerülése.
A torokköszörülés kézenfekvő megoldásnak tűnhet, bizonyára sokszor nyúlnak ehhez az eszközhöz a tanárok is: egy pillanatra tisztább lesz tőle a hang, aztán újra jelentkezik az inger.
A gyakori krákogás azonban maga is hozzájárulhat a gége irritációjához.
Ha folyton szükségét érezzük, érdemes az okát is megkeresni, nem csak újra és újra megköszörülni a torkunkat.
A pihenés nem fér bele az órarendbe?
A következő napi felkészülés, az adminisztráció és a szülői üzenetek között könnyen az alvásból fogy el az idő.
A stressz szerepéről ezért érdemes a hétköznapi szokások felől is gondolkodni: mennyi pihenés, nyugodt szünet, rendszeres ivás fér bele egy zsúfolt hétbe?
A kialvatlanságot nem lehet egyetlen torokfájás biztos okaként megnevezni.
Fontos azonban látni és figyelmet fordítani arra a tényre, amelyet talán néhány, a hét vége felé már nagyon elfáradóban lévő tanár is érezhet: hogy a fizikai fáradtság kedvezőtlenül hat a hangra.
A regenerálódás így annak is része, hogyan bánunk a munkához használt hangunkkal.
Teljes csendnapot tartani tanárként nehezen kivitelezhető, vagy inkább mondjuk ki: teljességgel lehetetlen.
Rövid, beszédmentes szakaszokat viszont olykor az órába is be lehet építeni: például önálló olvasással vagy írásos feladattal.
A zaj túlbeszélése helyett segíthet egy előre megbeszélt kézjel; nagyobb teremben pedig szükség esetén a hangerősítés, mikrofon is szóba jöhet.
Enyhíteni a fájdalmat, közben kímélni a hangot Ha már fáj a torok, a megfelelő tüneti kezelés is segíthet, de a panaszok enyhülése mellett is fontos a hangkímélés.
A túlterhelést egy szopogatótabletta nem szünteti meg, a suttogás pedig nem jó kerülőút, hiszen az is megterheli a hangszalagokat.
Egy biztos: a tanári hangnak nem kell minden pénteken elfogynia ahhoz, hogy komolyan vegyük, mennyit dolgozik.
Hirdetés Torokfájás?
Torokgyulladás? – Dorithricin® A Dorithricin® szopogatótabletta hármas hatásával gyorsan csillapítja a fájdalmat és a nyelési nehézséget, fertőtleníti a torkot, valamint antibakteriális hatással is rendelkezik.
Vény nélkül kapható gyógyszer, klinikailag igazolt hatású.
Felnőtteknek és 6 éves kor feletti gyermekeknek ajánlott.
Mentolos és erdei gyümölcsös ízben is kapható.
A mentolos szopogatótabletta 20 és 40 szemes kiszerelésben is elérhető.
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Vény nélkül kapható gyógyszer A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
The post A tanár hangja pénteken már nem mindig jut el az utolsó padig first appeared on 24.hu .
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.