Ez a köztársasági elnöki megszólalás jogszerű, de a parlamenti gyakorlatban szokatlan - mondta napirend előtti parlamenti felszólalásában Baka András.

Fidesz és a KDNP frakciója – Sulyok Tamás „önkényes elmozdítása” miatt – nem vett részt a köztársasági elnök napirend előtti felszólalásán, és így döntött a Mi Hazánk frakciója is.

Baka szerint rendhagyó felszólalása azért fontos, hogy az ország visszatérjen a demokratikus gyakorlathoz.

Két kérdésben kért szót: az alkotmánybírósági törvény és a legfőbb ügyész személye miatt.

Baka András köztársasági elnök hétfő délelőtt jelentette be , hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek.

Az alkotmánybíróságról Ellenérzések fogalmazódtak meg a köztársasági elnökben azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság (AB) miként választja meg saját elnökét.

Az AB függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna, ha az elnökválasztás kérdését az AB-ra bízzák.

Végül nem élt politikai vétóval, de fontosnak tartja, hogy a jövőben változzon a törvény.

A legfőbbügyész-választásról A magyar ügyészség több mint 150 éves az állam egyik alapintézménye.

E feladat jelentősége nem függhet politikai vezetőktől.

Szakmailag hiteles, intézményileg független ügyészség kell, de ma nincs meg a bizalom.

Baka szerint az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése a mélypontra jutott.

Az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése kétségeket ébresztett, volt egy olyan érzet, hogy bizonyos szint fölött megakadta az igazságszolgáltatás.

És ez az egész szervezetre, több ezer ügyészre, ügyészségi dolgozóra is kisugárzott.

Ők nem felelősek az intézmény tekintélyének megrendüléséért.

A zavar, különösen a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen, kívülről is tapasztalható.

Az intézményi önbecsülés súlyosan sérült, jelentős a bérfeszültség, szembetűnő a létszámaránytalanság a legfőbb és az alsóbb szintű ügyészségek között.

Az ügyészség megfelelő, független és határozott vezetéssel, anyagi és infrastrukturális háttérrel visszanyerheti a bizalmat, mondta a köztársasági elnök.

Magyarországnak olyan országgá kell válni, ahol a közhatalommal való visszaélésnek és a korrupciónak tényleges következménye van.

Baka elmondása szerint sok mindenkivel beszélt a legfőbb ügyészi jelölés előtt.

Arra jutott, hogy semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta.

Számos belső és külső, az ügyészi szervezetet is illető vizsgálat folyik.

Így jutott arra a következtetésre, hogy a Legfőbb Ügyészség negyedik vonalából kell vezetőt választani.

Olyan személyt keresett, akinek szakmai pályáját nem terheli politikai kötődés, ismeri a kialakult gyakorlatot, a szervezet emberi viszonyait.

A megújulást ugyanis nem egy ember hajtja végre, az egész szervezet kell hozzá.

A köztársasági elnök Szathmáry Zoltán nevét nem ejtette ki. baka szerint fontos feladat lesz a Legfőbb Ügyészség a és a Központi Nyomozó Főügyészség közötti viszony rendezése.

Kiemelt jelentősége lesz annak is, hogy az ügyészség és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal gond nélkül működjön együtt.

Ennek a munkának minden külső nyomástól, megfélemlítéstől mentesen kell folynia.

Ez utóbbit külön is aláhúzta a köztársasági elnök.

Az ügyészség előtt álló feladat nem könnyű, nem is gyorsan megvalósítható.

Idő és hiteles működés kell.

Az lesz a megújulás jele, ha egy ügyész társaságban nem hallgatja el hivatását.

Erős ügyészség kell, de ez nem hatalmat, hanem szakmai minőséget, törvényhez kötöttséget, pártatlanságot jelent.

A döntés az országgyűlésé.

Azt kéri, ne csak egy személyről, hanem egy alapvető állami intézmény jövőjéről is gondolkodjanak.

Mit kell tudni Szathmáryról?

Szathmáry Zoltán több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben.

Az interneten elérhető dokumentumok alapján miskolci ügyészségi titkárként kezdte a karrierjét, majd 2011 júniusában helyezték át budapesti kerületi ügyészséghez, változó szolgálati helyre.

IV. és XV. kerületi alügyészből 2012 júniusában nevezték ki budapesti kerületi ügyésszé. 2020 decemberében már a Legfőbb Ügyészség ügyészeként dolgozott.

Innen később a Fellebbviteli Főügyészségre került, mert 2023 júniusában megszüntették a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre szóló kirendelését és a fellebbviteli főügyészhelyettesi megbízását, egyidejűleg kirendelték a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályára, és megbízták a főosztályvezető ügyészi feladatok ellátásával.

Két hónappal később – korábbi kirendelését és megbízását fenntartva – áthelyezték a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséghez, és egyidejűleg kinevezték büntetőjogi fellebbviteli főügyészhelyettessé. 2025 januárjában pedig áthelyezték a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályához, és főosztályvezető ügyésszé nevezték ki.

Jelenleg ebben a pozícióban dolgozik. ]]>