Már hétfőn megkezdték a Pénzügyminisztériumban annak az indítványnak a részletes elemzését, amit a köztársasági elnök aznap nyújtott be az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítás az Alkotmánybíróságnak, közölte a pénzügyminiszter.

Az államfő azért nem írta alá a parlamenten villámtempóban átvert, november 3-án elfogadott törvényt, mert két ponton is aggályosnak látta a jogszabályt alkotmányossági szempontból.

Egyrészt a zártkörű befektetési alapok kezelésének átvételét úgy szabályozták újra, hogy az Baka András szerint sértheti a jogbiztonságot, a már megkötött szerződések védelmét, valamint a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz és vagyoni értékű jogokhoz fűződő jogait.

Másrészt a törvény bizonyos esetekben megszüntetné azt a régóta fennálló kötelezettséget, hogy aki jelentős befolyást szerez egy részvénytársaságban, annak vételi ajánlatot kell tennie a kisebb részvényesek részvényeire.

Az államfő szerint ez sértheti a kisebbségi tulajdonosok jogait, különösen azokét, akik már a törvény hatálybalépése előtt is rendelkeztek részvényekkel.

Emiatt a tőzsdei kisbefektetők is megfogalmazták aggályaikat, kérve az elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő a beadványában emellett kifogásolta a törvény elfogadásának körülményeit is, vagyis azt, hogy a törvényjavaslat benyújtása és megszavazása között mindössze 26 óra telt el.

A pénzügyminiszter közleménye megjegyzi: azon túl, hogy elemzik az államfői beadványt, a kormány továbbra is „fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy… céljai nem változtak: az elmúlt másfél évtized gyakorlatával szemben biztosítanunk kell az állami vagyon, vagyis a magyar emberek közös vagyonának védelmét, mérsékelni kell az állami finanszírozással járó kockázatokat, és átláthatóvá kell tenni az állami finanszírozási formákat”. ]]>