Három fontos ponton módosítja a kormány a földtörvényt, miközben 2027-ben a teljes szabályozás átfogó felülvizsgálatát is tervezi.

A változtatások érintik a földbérleti díjak megfizetését, a földvásárlásoknál érvényesülő elővásárlási sorrendet, valamint a beruházásokhoz szükséges termőföldek igénybevételét.

A kormány a ténylegesen gazdálkodó termelők helyzetét erősítené, és szigorúbban védené a mezőgazdasági területeket a földtörvény módosításával.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban ismertette a földtörvény tervezett módosításait.

Mint mondta, a kormány 2027-ben átfogóan is felülvizsgálná a jogszabályt, bizonyos problémák rendezésével azonban nem várnak addig.

Az MTI tudósítása szerint a három tervezett változtatás közül az egyik a nehéz likviditási helyzetbe került gazdálkodóknak nyújthat segítséget, a másik a földvásárlás szabályait érinti, a harmadik pedig a termőföldek beruházási célú felhasználását korlátozná.

Féláron fizethetik a földbérleti díjat a gazdák, de nem jár automatikusan a kedvezmény az új földtörvényi rendelkezés szerint Az első intézkedés a természeti károk miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók földbérleti díjfizetését érinti.

A miniszter szerint az agrárium nehéz évet zárt, ezért olyan szabályozásra van szükség, amely figyelembe veszi a termelők tényleges helyzetét.

A jelenlegi rendelkezések alapján, ha egy gazdálkodót elemi kár ér, és emiatt jelentősen csökken a termése, kezdeményezheti a földhaszonbérleti díj mérséklését.

A rendszer egyik problémája azonban, hogy a károk pontos mértékét sok esetben nem lehet megállapítani az év végi, december 31-i fizetési határidőig.

Ez komoly kockázatot jelenthet a gazdálkodóknak: ha nem fizetik meg időben a teljes bérleti díjat, a szerződésüket akár fel is mondhatják, még akkor is, ha utólag kiderül, hogy 70 vagy 90 százalékos díjmérséklésre lettek volna jogosultak.

Ezen változtatna a kormány.

Az új szabály szerint amennyiben december 31-ig még nem állapítható meg a haszonbérleti díj csökkentésének pontos mértéke, a gazdálkodónak elegendő lesz a szerződésben meghatározott összeg 50 százalékát megfizetnie.

A fennmaradó részről később, a ténylegesen megállapított kedvezmény ismeretében számolhatnak el a felek.

Bóna Szabolcs ugyanakkor külön hangsúlyozta: ez nem jelent automatikus, 50 százalékos bérletidíj-csökkentést.

A már meglévő kedvezmények feltételei nem változnak, csupán a fizetés és az elszámolás rendjét alakítják át.

A cél, hogy a gazdálkodóknak ne kelljen előre kifizetniük a teljes összeget olyan helyzetben, amikor még nem tudható, mekkora díjmérséklés illeti meg őket.

Megszűnik a földvásárlás egyik fontos kiskapuja A második módosítás a földvásárlás szabályait érinti, és a miniszter szerint a tényleges földművelők elsőbbségének visszaállítását szolgálja.

Az előző kormány 2024 decemberében olyan szabályt vezetett be, amely lehetővé tette, hogy a földet megvásárló magánszemély a saját használatra vonatkozó követelménynek bérbeadással is megfeleljen.

Bóna Szabolcs szerint ezzel a lehetőséggel spekulatív földvásárlók is élhettek.

A most bejelentett változtatás ezt a szabályt szüntetné meg: 2027. január 1-jétől ismét a ténylegesen földet művelő gazdálkodók elsőbbségét biztosítanák.

A módosítás a földpiaci viszonyokra is hatással lehet, hiszen szűkítené azoknak a lehetőségeit, akik nem saját mezőgazdasági tevékenységük bővítése, hanem befektetési vagy spekulációs céllal vásárolnának termőföldet.

A beruházóknak a termőföldek védelméből is részt kell vállalniuk A harmadik intézkedés a termőföldek védelmét erősítené, különösen a kiemelt beruházások esetében.

A tervek szerint azoknak a beruházóknak, akik kiemelt beruházásuk megvalósításához termőföldet vesznek igénybe, részt kell vállalniuk a korábban honvédelmi célra használt állami területek helyreállításában is.

Az igénybe vett termőföld minőségétől függően annak kétszeresét vagy háromszorosát kitevő terület mentesítéséről kellene gondoskodniuk.

A kormány ezzel azt szeretné elérni, hogy az ipari és egyéb beruházások ne automatikusan a mezőgazdasági területek rovására valósuljanak meg.

Egyúttal ösztönöznék a már korábban beépített, úgynevezett barnamezős területek újbóli hasznosítását.

Egymillió hektáron változhat meg a gazdálkodás, átfogó reform készül A három azonnali törvénymódosítás egy nagyobb agrárstratégiai átalakítás része lehet.

Mint a napokban a Világgazdaság oldalán megírtuk, Molnár János István agrár- és élelmiszergazdaságért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a kormány új agrárstratégiája alapján akár egymillió hektáron is megváltozhat a termelési szerkezet.

Hirdetés A tervek között szerepel a földtörvény és a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakítása, valamint a hazai élelmiszer-feldolgozás fejlesztése is.

A cél a magyar mezőgazdaság szerkezetének átalakítása és a feldolgozóipar szerepének erősítése.

A gazdaszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az idei aszálykárok után elsősorban az ágazat azonnali problémáira kellene koncentrálni.

A hosszabb távú stratégiai átalakítás szükségességét nem vitatják, annak finanszírozása azonban egyelőre kérdéses.

Egy ekkora léptékű változtatás ugyanis jelentős forrásokat igényelhet, miközben továbbra sem világos, honnan teremtenék elő a szükséges pénzt.

Bóna Szabolcs a mostani bejelentésében azt is megígérte, hogy a földtörvény 2027-re tervezett átfogó felülvizsgálatát valódi szakmai és társadalmi egyeztetés előzi majd meg.

A miniszter szerint fontos, hogy a földdel kapcsolatos szabályozás igazságos és átlátható legyen, és a gazdálkodók érdekeit szolgálja. „A célunk egyszerű: a nehézségek ellenére jövőre is legyen, aki megműveli a földeket, és legyen magyar élelmiszer az asztalunkon” – fogalmazott a tárcavezető. (Vg.hu)