Magyarországon európai uniós összevetésben az elmúlt tizenhat évben jelentős felzárkózás ment végbe mind árak, mind a bérek terén, írja friss elemzésében a Gazdaságkutató Zrt. 2010-ben az árak az uniós átlag 59%-án álltak, a bérek pedig mindössze a 32%-án.

Ehhez képest a 16 évig tartó Orbán-korszak alatt az árak 72%-ra, a bérek 49%-ra ugrottak.

A GKI azzal a felütéssel kutatta ki a fenti számokat, mely szerint „a rendszeresen külföldre utazók gyakran úgy érzik, hogy ott a boltokban az árak alacsonyabbak, mint Magyarországon”.

A fenti arányokból és azok változásából máris le lehet vonni bizonyos következtetéseket, ám az ördög a részletekben lakik.

A GKI szerint az elmúlt öt évben az élelmiszerek és az üzemanyagok árai különösen gyorsan emelkedtek a világpiaci sokkok és a kormány nem éppen hatékony válságkezelése (kiskereskedelmi különadó, árstop, kötelező akciók, árrésstop stb.) miatt.

Az elemzés szerzői hozzáteszik: emellett persze a rendszerváltás óta tartó gazdasági felzárkózás is szerepet játszott az árak uniós szinthez való közeledéshez.

Az átlagos uniós árszinthez képest 2025-re az élelmiszerek 95%-ra, az alkohol és dohánytermékek 87%-ra, a bútorok és készülékek 89%-ra, a lakhatás és a rezsikiadások 67%-ra emelkedtek.

Utóbbit árnyalja, hogy a rezsi árszínvonala a támogatások következtében a 2010-es 90%-ról 38%-ra esett vissza, vagyis a lakhatási költségek drasztikusan emelkedtek.

A legnagyobb árfelzárkózás a szolgáltatások körében ment végbe, ez elsősorban a gyors bérnövekedésre vezethető vissza: a szabadidő és a kultúra 14 százalékponttal, az oktatás 31 százalékponttal, a turizmus 33 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz.

A kommunikációs főcsoport – így a telefon, a televízió és a kapcsolódó szolgáltatások – árszínvonala a részben 27%-os áfa miatt már 2010-ben elérte az uniós átlagot.

Ez a mutató 2025-re az EU-s szint 96%-ára mérséklődött.

A nagyot erősödő forint most visszafogja a hazai áremelkedést – állapítja meg az intézet elemzése –, a felértékelődés miatt a relatív magyar ár- és bérszínvonal tovább közeledik az EU-s átlaghoz, lévén, hogy ugyanaz a forintos ár vagy fizetés már több eurónak felel meg.

A külföldre utazó turisták tehát az élelmiszereknél találkozhatnak esetenként olcsóbb termékekkel, a szolgáltatások az árnövekedés ellenére továbbra is jóval olcsóbbak itthon.

Összességében 2010 és 2025 között a magyar bérek gyorsabban zárkóztak fel az uniós átlaghoz, mint a hazai árak, ami érdemi vásárlóerő-növekedést eredményezett.

Miközben azonban a relatív felzárkózásunk szemmel látható, régiós versenytársaink az előző másfél évtizedben sokkal jobban teljesítettek nálunk, így fordulhat elő, hogy hazánk az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban, zárja a cikket a szerzője. ]]>