Amikor közeledik egy markáns front, a gyerekek viselkedése gyakran megváltozik: míg korábban nyugodtan játszottak, az időjárásváltozás hatására nyűgösek lesznek, kezelhetetlenné válnak, és az apróságokon is hisztiznek.

A Bárányfelhő gyermekfejlesztő szakemberei cikkükben rávilágítottak olyan rejtett biológiai és idegrendszeri összefüggésekre, amelyekre elsőre sokan nem is gondolnának, pedig kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megértsük és segítsük a gyermekeinket ezeken a nehéz napokon.

Amikor felnőttként megérezzük a frontot, leggyakrabban fejfájásra, a régi sérülések helyére vagy az ízületek sajgására panaszkodunk.

A gyermekek szervezetében zajló intenzív növekedési folyamatok azonban egy egészen másfajta, rendkívül érzékeny területet érintenek: a fogmedret.

Ha a gyermek éppen fogzásban vagy fogváltásban van, az állkapcsa eleve egy aktív, feszültség alatt álló zóna.

A frontok érkezésével járó hirtelen légnyomásváltozás nemcsak az ízületi folyadékra van hatással, hanem a fogmederben futó, rendkívül sűrű ideghálózatra is.

Ami a felnőtteknek csak egy enyhe diszkomfort, az egy fejlődő szervezetnek tényleges, éles fizikai fájdalmat jelenthet az állkapcsában a feszülő csontok és a mozgó, növekedésben lévő fogak miatt.

Van, amikor még rosszabb a helyzet A szenzoros (ingerfeldolgozási) zavarral élő vagy egyszerűen csak érzékenyebb idegrendszerű gyermekek számára a frontok igazi érzelmi hullámvasutat jelentenek.

Meglepő lehet, de a panaszokat nemcsak egy érkező front, hanem a stabil időjárás megszűnése is kiválthatja: amikor elvonul egy anticiklon, sok gyerek szervezete nehezen alkalmazkodik a változáshoz, mivel már berendezkedett a korábbi egyensúlyra.

Ilyenkor a szervezetükben megváltozik a keringés szabályozása, és megemelkedhet a vérnyomásuk.

Ez egy egészen különös és ijesztő tünetegyüttest idézhet elő náluk: elkezdenek felerősödni a saját testük belső hangjai.

A gyermek hirtelen sokkal intenzívebben, szinte „kihangosítva” hallja és érzi a saját nyelését, a szívverését, a pulzusa lüktetését vagy épp a bélmozgásait.

Ez a fokozott belső zaj és feszültség gyakran oda vezet, hogy a szenzoros gyerekek nem hajlandóak enni vagy inni a frontos napokon, hiszen a rágás és nyelés hangja, illetve az ételek textúrája még irritálóbbá válik számukra.

Az éhség és a dehidratáció pedig még rosszabbá teheti a helyzetet.

Az ADHD-val élő gyermekek idegrendszere az átlagnál sokkal éberebben reagál a környezet minden apró rezdülésére.

A légnyomás ingadozása, a hőmérséklet hirtelen ugrásai és a frontokat kísérő fényviszony-változások (például a hirtelen borulás, a szürkeség) drasztikusan fokozhatják náluk a belső nyugtalanságot és a figyelmi nehézségeket.

Az amúgy is túlterhelt idegrendszer ilyenkor sokkal könnyebben és gyorsabban kifárad, ami türelmetlenségben, az érzelmi ingerlékenység felerősödésében és a rugalmasság ideiglenes elvesztésében nyilvánul meg.

Hogyan segíthetünk?

Ha látjuk a meteorológiai előrejelzésben, hogy front jön, ne várjuk meg, amíg a helyzet eszkalálódik.

Kezdésként segíthet, ha elengedjük a szigorú napirendet, vagy ha lassítunk a megszokott ritmuson.

Emellett az alábbi praktikák is hatékonyak lehetnek: Fogzás vagy fogváltás idején alkalmazzunk hűtést, használjunk kifejezetten erre a célra kifejlesztett fogínygélt vagy szenzoros rágókát.

Az is segít, ha óvatos, finom, simító mozdulatokkal masszírozzuk át a gyermek állkapcsát a füle felé irányuló nyílszerű mozdulatokkal.

Ehhez használhatunk mandulaolajat is, ami mechanikusan és a bőrön át felszívódva is segít a feszültség oldásában.

A kéréseink legyenek egyszerűbbek, lényegre törőbbek a gyerek irányába.

Biztosítsunk lehetőséget a több, de nem túlstrukturált mozgásra.

A hintázás, a futkározás és a szabad játék segítik az idegrendszer önszabályozását és a belső feszültség levezetését.

Kapcsolódó Újra 33-38 fok lesz: mutatjuk, mikor tér vissza a forróság Egyelőre sarkvidéki hűvös levegő érkezik térségünkbe, de nemsokára gyors melegedés jön.

The post Ezért viseli meg annyira a gyerekeket az időjárásváltozás first appeared on 24.hu .