Az elmúlt tíz évben közel felére csökkent az állattartó és a növénytermesztő agrárgazdaságok száma Magyarországon, miközben az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági területek mérete 18 százalékkal nőtt 2018 óta – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentésében .
Ez azt jelenti, hogy kevesebb agrárvállalkozás kezében összpontosulnak a megművelhető területek, így azok monopolhelyzetbe kerülnek, és tevékenységükkel torzítják a piacot.
A mezőgazdasági területek koncentrációja az egész Európai Unióban tetten érhető.
Bár továbbra is a családi gazdaságok dominálnak, egyre több az olyan óriásvállalat, amelyek kiszorítják a háztáji termékeket forgalmazó gazdálkodókat a piacról.
A trendet csak részben magyarázza a megnövekedett fogyasztás.
A folyamatot az uniós szabályozók mellett a nemzeti kormányok által meghozott törvények és a kiosztott támogatások egyenlőtlenségei erősítik.
Magyarországon a Fidesz-kormányok egyáltalán nem siettek kiegyenlíteni a kis és közepes gazdaságok versenyhelyzetét, aminek a diverzifikálásra szoruló agrárszektor ma is issza a levét. 2023-ban Magyarország területének mintegy 55 százaléka – közel 5,1 millió hektár – minősült mezőgazdasági területnek.
Az uniós tagállamok között még jelenleg is előkelő helyet foglalunk el, annak ellenére, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a terület 2026-ban már nem éri el az 5 millió hektárt.
A csökkenéssel párhuzamosan az agrárszektor birtokösszetétele is átalakult: míg 2010-ben 325 ezer gazdaság működött, 2023-ban már csak 183 ezer volt, miközben ennyi idő alatt az átlagos területnagyság mintegy megkétszereződött – írja Tóth Péter, a KSH Természetierőforrás-statisztikai főosztályának vezetője 2025-ben megjelent tanulmányában .
Az elemzés szerint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is nagyobb arányban szűntek meg azok a – főleg kisebb területen gazdálkodó, kevesebb állatot tartó – gazdaságok, amelyek vezetői nem rendelkezett még középfokú mezőgazdasági végzettséggel sem.
Ezzel a hazai agrárgazdaságok szerkezete az uniós tendenciákkal összhangban mozgott a 2010 óta eltelt időszakban.
A birtokkoncentráció az egész EU-ban megfigyelhető, az agrárkereskedők ugyanis elsősorban azokat a nagygazdaságokat preferálják, amelyektől nagy mennyiségben tudnak termékeket vásárolni ÷ mondja Megyesi Boldizsár, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, az ESSRG Nonprofit Kft. kutatója.
A földtörvény sem a kicsiket segítette ]]>
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.