Mit eszünk 2040-ben? – második rész, húsos menü.

Luxus lesz a marhahús.

Igen, a hamburger is. 3D-nyomtatott steak még nem lesz a magyar pultokon tizenöt év múlva, de a növényi alapú műhúsok szinte biztosan elterjednek.

A rovaroktól mindenki irtózik, de jól eldugva, ultrafeldolgozott ételekben mármost is megjelennek.

Cikkünk első részében a növényi alapú ételek változását, a lehetséges trendeket vizsgáltuk.

Most a húsfélék következnek.

A KSH adatai szerint az elmúlt 10 évben a magyarok minden ajánlás ellenére egyre több húst esznek.

Tavaly fejenként 76 kg húst fogyasztottunk, ebben egyébként a régiós középmezőnyben vagyunk, arra tehát, hogy az évszázad közepére vegetáriánus nemzetté váljunk, vajmi kevés esély mutatkozik.

A hazai húsipar azonban küzd az erősödő importtal, a klímaváltozással, a hőhullámokkal, az egyre drágább takarmányárakkal, az állatállományt érintő járványokkal és az állatjóllétre egyre erősebb hangsúlyt fektető EU-s szabályzatokkal.

Aki az elmúlt években, különösen idén nyáron belefutott különböző gazdálkodó témájú Facebook-csoportokba, az meggyőződhetett róla, hogy egyre több kisebb gazdaság adja fel a tevékenységét főként a takarmányárakra hivatkozva.

Bár a haszonállatok számára szükséges takarmány nagy részét itthon termeljük meg, jelentős az olcsó dél-amerikai és brazil szójaimport is.

Az utóbbi években vészesen visszaesett a kukorica hozama, a tengerentúlról érkező import pedig csak addig olcsó, amíg se világjárvány, se különböző geopolitikai konfliktusok okozta olajárrobbanás nincs.

Ezek hatásai ugyanis mind legyűrűznek a hentespultba, és végső soron vagy megfizetjük – vagy hozzászokunk ahhoz, hogy a rakott kelben és a lasagnéban lencse van.

Ami üdvös volna – nemcsak azért, mert a hüvelyesek egytől-egyig kiváló fehérjeforrásnak számítanak, hanem azért is, mert itthon megteremnek, és tökéletesen alkalmasak takarmánynak is, így nem feltétlenül drágulna a hús a messzi földről hozott takarmányok szállítási költségének emelkedése miatt.

A baromfi lesz a globális sztár A húsevésre visszatérve: a OECD - FAO prognózisai szerint globálisan a baromfi lesz a vezető hústermék, a sertés veszíteni fog a fontosságából, a marha pedig afféle luxustermékké válik majd.

A tanulmány szerint a húsfogyasztás növekedése a következő évtizedekben lelassul, majd stagnálás várható, de hogy ez mennyire önkéntes és mennyire lesz köszönhető a növekvő áraknak, azt nehéz megjósolni.

A hazai konyhában nagyon erős a sertéshús kulturális jelentősége - így lehet, hogy a nagy átlaghoz képest nálunk kevésbé fog beszakadni a kereslet iránta, de a marhahús-fogyasztásunk már most is relatív alacsony, évi 3,4 kg.

Ez pedig valószínűleg évi 1-2 tányér gulyáslevesre és marhapörköltre korlátozódna, ha nem lenne hamburger.

De ahogy a húsról, úgy valószínűleg a hamburgerről sem fogunk lemondani, így ez húsz év múlva vagy luxusfogásnak fog számítani, vagy megmarad mindennapi gyorskajának – ez esetben azonban helyettesíteni kell benne a marhát – valami mással.

Ezen a ponton pedig nem lehet tovább kerülgetni sem a rovaralapú fehérjét sem a laboratóriumi, vagyis műhúst – pedig idehaza mindkettő érzékeny területnek számít.

Bár az előző kormány 2025 novemberében betiltotta itthon a laboratóriumi vagy tenyésztett hús előállítását és forgalomba hozatalát, de a téma nem került le a terítékről.

Az Európai Unióban – Izraellel, Szingapúrral vagy az Egyesült Államokkal szemben – még sehol nincs kereskedelmi forgalomban tenyésztett hús, az Európai Bizottság előtt pedig ugyan vannak termékek amiket most vizsgálnak, de forgalomba hozatali engedélyt még egyik sem kapott.

Az Unión belül egyébként nemcsak nálunk van ilyen szigorú szabályozás: Olaszországban sem állítható elő tenyészett hús , bár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egy felmérése alapján az olaszok elfogadóbbak a témában, mint mi.

Az Unió lassú, a magyarok ellenállnak, így kevéssé valószínű, hogy 2040 környékén komplett hentespultokat foglalnak majd el a 3D-ben nyomtatott sejttenyésztett wagyuszeletek.

Az viszont előfordulhat, hogy ugyanezzel a technikával készült növényi fehérje alapú cupákok szemeznek majd velünk a Nagycsarnokban, tekintve hogy a borsó- és szójafehérjéből készült húshelyettesítő fasírtok és virslik már most is ott vannak az áruházak hűtőpolcain. ]]>